Psaltaren 72
1 Av Salomo. Gud, giv åt konungen dina rätter och din rättfärdighet åt konungasonen.
Salamoné. Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának.
2 Han döme ditt folk med rättfärdighet och dina betryckta med rätt.
Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.
3 Bergen bäre frid åt folket, så ock höjderna, genom rättfärdighet.
Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.
4 Han skaffe rätt åt de betryckta i folket, han frälse de fattiga och krosse förtryckaren.
Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót.
5 Dig frukte man, så länge solen varar, och så länge månen skiner, från släkte till släkte.
Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre.
6 Han vare lik regnet som faller på ängen, lik en regnskur som vattnar jorden.
Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.
7 I hans dagar blomstre den rättfärdige, och stor frid råde, till dess ingen måne mer finnes.
Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.
8 Må han härska från hav till hav och ifrån floden intill jordens ändar.
És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig.
9 För honom buge sig öknens inbyggare, och hans fiender slicke stoftet.
Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.
10 Konungarna från Tarsis och havsländerna hembäre skänker, konungarna av Saba och Seba bäre fram gåvor.
Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.
11 Ja, alla konungar falle ned för honom, alla hedningar tjäne honom.
Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.
12 Ty han skall rädda den fattige som ropar och den betryckte och den som ingen hjälpare har.
Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője.
13 Han skall vara mild mot den arme och fattige; de fattigas själar skall han frälsa.
Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja;
14 Ifrån förtryck och våld skall han förlossa deras själ, och deras blod skall aktas dyrt i hans ögon.
Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében.
15 Må han leva; må man föra till honom guld från Saba. Ständigt bedje man för honom, alltid välsigne man honom.
És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon.
16 Ymnigt växe säden i landet, ända till bergens topp; dess frukt må susa likasom Libanons skog; och folk blomstre upp i städerna såsom örter på marken.
Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.
17 Hans namn förblive evinnerligen; så länge solen skiner, fortplante sig hans namn. Och i honom välsigne man sig; alla hedningar prise honom säll.
Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt.
18 Lovad vare HERREN Gud, Israels Gud, som allena gör under!
Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!
19 Och lovat vare hans härliga namn evinnerligen, och hela jorden vare full av hans ära! Amen, Amen.
Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen!
20 Slut på Davids, Isais sons, böner. Se Välsigna sig i Ordförkl.
Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.
