Psaltaren 5

1 För sångmästaren, till Nehilót; en psalm av David.

Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára. Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!

2 Lyssna till mina ord, HERRE; förnim min suckan.

Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!

3 Akta på mitt klagorop, du min konung och min Gud; ty till dig vill jag ställa min bön.

Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.

4 HERRE, bittida hör du nu min röst, bittida frambär jag mitt offer till dig och skådar efter dig.

Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.

5 Ty du är icke en Gud som har behag till ogudaktighet; den som är ond får icke bo hos dig.

Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.

6 De övermodiga bestå icke inför dina ögon; du hatar alla ogärningsmän.

Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.

7 Du förgör dem som tala lögn; de blodgiriga och falska äro en styggelse för HERREN.

Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.

8 Men jag får gå in i ditt hus, genom din stora nåd; jag får tillbedja i din fruktan, vänd mot ditt heliga tempel.

Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!

9 HERRE, led mig genom din rättfärdighet, för mina förföljares skull; gör din väg jämn för mig.

Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvökkel hizelkednek.

10 Ty i deras mun är intet visst, deras innersta är fördärv, en öppen grav är deras strupe, sin tunga göra de hal.

Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.

11 Döm dem, o Gud; må de komma på fall med sina anslag. Driv bort dem för deras många överträdelsers skull, eftersom de äro gensträviga mot dig.

És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.

12 Men låt alla dem glädjas, som taga sin tillflykt till dig; evinnerligen må de jubla, ty du beskärmar dem; i dig må de fröjda sig, som hava ditt namn kärt. Ty du, HERRE, välsignar den rättfärdige; du betäcker honom med nåd såsom med en sköld.

Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.