< Ordspråksboken 1 >
1 Detta är Salomos ordspråk, Davids sons, Israels konungs.
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 Av dem kan man lära vishet och tukt,
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 så ock att förstå förståndigt tal. Av dem kan man undfå tuktan till insikt och lära rättfärdighet, rätt och redlighet.
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 De kunna giva åt de fåkunniga klokhet, åt den unge kunskap och eftertänksamhet.
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 Genom att höra på dem förökar den vise sin lärdom och förvärvar den förståndige rådklokhet.
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 Av dem lär man förstå ordspråk och djupsinnigt tal, de vises ord och deras gåtor.
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 HERRENS fruktan är begynnelsen till kunskap; vishet och tuktan föraktas av oförnuftiga.
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 Hör, min son, din faders tuktan, och förkasta icke din moders undervisning.
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 Ty sådant är en skön krans för ditt huvud och en kedja till prydnad för din hals.
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 Min son, om syndare locka dig, så följ icke.
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 Om de säga: »Kom med oss; vi vilja lägga oss på lur efter blod, sätta försåt för de oskyldiga, utan sak;
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 såsom dödsriket vilja vi uppsluka dem levande, friska och sunda, såsom fore de ned i graven; (Sheol )
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol )
13 allt vad dyrbart är skola vi vinna, vi skola fylla våra hus med byte;
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 dela du med oss vår lott, alla skola vi hava samma pung» --
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 då, min son, må du ej vandra samma väg som de. Nej, håll din fot ifrån deras stig,
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 ty deras fötter hasta till vad ont är, och äro snara, när det gäller att utgjuta blod.
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 Ty väl är det fåfängt, då man vill fånga fåglar, att breda ut nätet i hela flockens åsyn.
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 Men dessa ligga på lur efter sitt eget blod, de sätta försåt för sina egna liv.
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 Så går det envar som söker orätt vinning: sin egen herre berövar den livet.
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 Visheten höjer sitt rop på gatan, på torgen låter hon höra sin röst.
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 I bullrande gathörn predikar hon; där portarna i staden öppna sig, där talar hon sina ord:
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 Huru länge, I fåkunnige, skolen I älska fåkunnighet? Huru länge skola bespottarna hava sin lust i bespottelse och dårarna hata kunskap?
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 Vänden om och akten på min tillrättavisning; se, då skall jag låta min ande flöda för eder jag skall låta eder förnimma mina ord.
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 Eftersom I icke villen höra, när jag ropade, eftersom ingen aktade på, när jag räckte ut min hand,
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 eftersom I läten allt mitt råd fara och icke villen veta av min tillrättavisning
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 därför skall ock jag le vid eder ofärd och bespotta, när det kommer, som I frukten,
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 ja, när det I frukten kommer såsom ett oväder, när ofärden nalkas eder såsom en storm och över eder kommer nöd och ångest.
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 Då skall man ropa till mig, men jag skall icke svara, man skall söka mig, men icke finna mig.
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 Därför att de hatade kunskap och icke funno behag i HERRENS fruktan,
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 ej heller ville följa mitt råd, utan föraktade all min tillrättavisning,
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 därför skola de få äta sina gärningars frukt och varda mättade av sina egna anslag.
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 Ty av sin avfällighet skola de fåkunniga dräpas. och genom sin säkerhet skola dårarna förgås.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 Men den som hör mig, han skall bo i trygghet och vara säker mot olyckans skräck.
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.