< Ordspråksboken 29 >
1 Den som får mycken tillrättavisning, men förbliver hårdnackad, han varder oförtänkt krossad utan räddning.
A feddés embere, a ki megkeményíti nyakát, hirtelen fog megtöretni és nincs gyógyulás.
2 När de rättfärdiga växa till, gläder sig folket, men när den ogudaktige kommer till välde, suckar folket.
Midőn sokasodnak az igazak, örül a nép; de midőn uralkodik a gonosz, nyög a nép.
3 Den som älskar vishet gör sin fader glädje; men den som giver sig i sällskap med skökor förstör vad han äger.
Ember, ki bölcsességet szeret, megörvendezteti atyját, de a ki parázna nőkkel társul, elveszíti a vagyont.
4 Genom rättvisa håller en konung sitt land vid makt; men den som utpressar gärder, har fördärvar det.
A király jog által fennállást ad az országnak, de az adók embere lerombolja.
5 Den man som smickrar sin nästa han breder ut ett nät för han fötter.
Férfi, ki hízeleg felebarátjának, hálót terít ki lábainak.
6 En ond människas överträdelse bliver henne en snara, men den rättfärdige får jubla och glädjas.
Rossz ember büntettében tőr van, de az igaz ujjong és örül.
7 Den rättfärdige vårdar sig om de armas sak, men den ogudaktige förstår intet.
Ismeri az igaz a szegények jogát, a gonosz nem érti meg a tudást.
8 Bespottare uppvigla staden, men visa män stilla vreden.
A csúfolás emberei fölszítják a várost, de a bölcsek lecsillapítják a haragot.
9 När en vis man vill gå till rätta med en oförnuftig man, då vredgas denne eller ler, och har ingen ro.
Bölcs ember, ki pörösködik oktalan emberrel, akár háborog, akár mosolyog, nincs nyugta.
10 De blodgiriga hata den som är ostrafflig, men de redliga söka skydda hans liv.
A vérontás emberei gyűlölik a gáncstalant, és az egyenesek gondoskodnak lelkükről.
11 Dåren släpper all sin vrede lös, men den vise stillar den till slut.
Egész indulatát szabadon engedi a balga, de a bölcs utoljára lecsendesíti.
12 Den furste som aktar på lögnaktigt tal, hans tjänare äro alla ogudaktiga.
Uralkodó, ki hazug szóra figyel, annak szolgái mind gonoszok.
13 Den fattige och förtryckaren få leva jämte varandra; av HERREN få bådas ögon sitt ljus.
Szegény és elnyomás embere találkoztak, mindkettejük szemeinek megvilágosítója az Örökkévaló.
14 Den konung som dömer de armas rätt. hans tron skall bestå evinnerligen.
Király, ki igazsággal ítéli a szegényeket, annak trónja mindenkorra megszilárdul.
15 Ris och tillrättavisning giver vishet, men ett oupptuktat barn drager skam över sin moder.
Vessző és intés bölcsességet ad, de a szabadjára eresztett fiú szégyent hoz anyjára.
16 Där de ogudaktiga växa till, där växer överträdelsen till, men de rättfärdiga skola se deras fall med lust.
Midőn megsokasodnak a gonoszok, sokasodik a bűn, de az igazak meglátják elestüket.
17 Tukta din son, så skall han bliva dig till hugnad och giva ljuvlig spis åt din själ.
Fenyítsd fiadat és nyugalmat ad neked, és gyönyöröket szerez lelkednek.
18 Där profetia icke finnes, där bliver folket tygellöst; men säll är den som håller lagen.
Látomás nélkül elvadul a nép, de a ki megőrzi a tant, boldog az!
19 Med ord kan man icke tukta en tjänare ty om han än förstår, så rättar han sig icke därefter.
Szavak által nem okul a szolga, mert érti ugyan, de nincs felelet.
20 Ser du en man som är snar till att tala, det är mer hopp om en dåre än om honom.
Láttál embert, ki hirtelenkedik beszédében; inkább van a balgának reménye, mint neki.
21 Om någon är för efterlåten mot sin tjänare i hans ungdom, så visar denne honom på sistone förakt.
Ki elkényezteti ifjúkortól fogva szolgáját, a végén az úrfivá lesz.
22 En snarsticken man uppväcker träta, och den som lätt förtörnas begår ofta överträdelse.
Haragos ember viszályt gerjeszt, és indulatos embernél sok a bűntett.
23 En människas högmod bliver henne till förödmjukelse, men den ödmjuke vinner ära.
Az ember büszkesége megalázza őt, de az alázatos lelkű szert tesz tiszteletre.
24 Den som skiftar rov med en tjuv hatar sitt eget liv; när han hör edsförpliktelsen, yppar han intet.
Ki tolvajjal osztozkodik, gyűlöli a lelkét; esküt hall, de nem vallhat.
25 Människofruktan har med sig snaror, men den som förtröstar på HERREN, han varder beskyddad.
Az ember rettegése tőrt szerez, de ki az Örökkévalóban bízik, megótalmaztatik.
26 Många söka en furstes ynnest, men av HERREN får var och en sin rätt.
Sokan keresik fel az uralkodó színét, de az Örökkévalótól van az ember igaza.
27 En orättfärdig man är en styggelse för de rättfärdiga, och den som vandrar i redlighet är en styggelse för den ogudaktige.
Az igazak utálata a jogtalanság embere és a gonosznak utálata az egyenes útu.