< Ordspråksboken 14 >
1 Genom visa kvinnor varder huset uppbyggt, men oförnuft river ned det med egna händer.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 Den som fruktar HERREN, han vandrar i redlighet, men den som föraktar honom, han går krokiga vägar.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 I den oförnuftiges mun är ett gissel för hans högmod, men de visa bevaras genom sina läppar.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Där inga dragare finnas, där förbliver krubban tom, men riklig vinning får man genom oxars kraft.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 Ett sannfärdigt vittne ljuger icke, men ett falskt vittne främjar lögn.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 Bespottaren söker vishet och finner ingen, men för den förståndige är kunskap lätt.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Gå bort ifrån den man som är dåraktig; aldrig fann du på hans läppar något förstånd.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 Det är den klokes vishet, att han aktar på sin väg, men det är dårars oförnuft, att de öva svek.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 De oförnuftiga bespottas av sitt eget skuldoffer, men bland de redliga råder gott behag.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 Hjärtat känner självt bäst sin egen sorg, ej heller kan en främmande intränga i dess glädje.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 De ogudaktigas hus förödes, men de rättsinnigas hydda blomstrar.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Mången håller sin väg för den i rätta, men på sistone leder den dock till döden.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 Mitt under löjet kan hjärtat sörja, och slutet på glädjen bliver bedrövelse.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Av sina gärningars frukt varder den avfällige mättad, och den gode bliver upphöjd över honom.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 Den fåkunnige tror vart ord, men den kloke aktar på sina steg.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 Den vise tager sig till vara och flyr det onda, men dåren är övermodig och sorglös.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 Den som är snar till vrede gör vad oförnuftigt är, och en ränkfull man bliver hatad.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 De fåkunniga hava fått oförnuft till sin arvedel, men de kloka bliva krönta med kunskap.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 De onda måste falla ned inför de goda, och de ogudaktiga vid den rättfärdiges portar.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 Jämväl av sina närmaste är den fattige hatad, men den rike har många vänner.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 Den som visar förakt för sin nästa, han begår synd, men säll är den som förbarmar sig över de betryckta.
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 De som bringa ont å bane skola förvisso fara vilse, men barmhärtighet och trofasthet röna de som bringa gott å bane.
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 Av all möda kommer någon vinning, men tomt tal är ren förlust.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 De visas rikedom är för dem en krona men dårarnas oförnuft förbliver oförnuft.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 Ett sannfärdigt vittne räddar liv, men den som främjar lögn, han är full av svek.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 Den som fruktar HERREN har ett tryggt fäste, och hans barn få där en tillflykt.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 I HERRENS fruktan är en livets källa genom dem undviker man dödens snaror
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 Att hava många undersåtar är en konungs härlighet, men brist på folk är en furstes olycka.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 Den som är tålmodig visar gott förstånd, men den som är snar till vrede går långt i oförnuft.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 Ett saktmodigt hjärta är kroppens liv, men bittert sinne är röta i benen.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 Den som förtrycker den arme smädar hans skapare, men den som förbarmar sig över de fattiga, han ärar honom.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Genom sin ondska kommer de ogudaktige på fall, men den rättfärdige är frimodig in i döden.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 I den förståndiges hjärta bor visheten, och i dårarnas krets gör hon sig kunnig.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 Rättfärdighet upphöjer ett folk men synd är folkens vanära.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 En förståndig tjänare behaga konungen väl, men över en vanartig skall han vrede komma.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.