Job 33
1 Men hör nu, Job, mina ord, och lyssna till allt vad jag vill säga.
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Se, jag upplåter nu mina läppar, min tunga tager till orda i min mun.
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 Ur ett redbart hjärta framgår mitt tal, och vad mina läppar förstå säga de ärligt ut.
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 Guds ande är det som har gjort mig, den Allsmäktiges fläkt beskär mig liv.
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 Om du förmår, så må du nu svara mig; red dig till strid mot mig, träd fram.
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 Se, jag är likställd med dig inför Gud, jag är danad av en nypa ler, också jag.
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 Ja, fruktan för mig behöver ej förskräcka dig, ej heller kan min myndighet trycka dig ned.
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Men nu sade du så inför mina öron, så ljödo de ord jag hörde:
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 »Ren är jag och fri ifrån överträdelse, oskyldig är jag och utan missgärning;
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 men se, han finner på sak mot mig, han aktar mig såsom sin fiende.
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 Han sätter mina fötter i stocken, vaktar på alla mina vägar.»
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 Nej, häri har du orätt, svarar jag dig. Gud är ju förmer än en människa.
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 Huru kan du gå till rätta med honom, såsom gåve han aldrig svar i sin sak?
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 Både på ett sätt och på två talar Gud, om man också ej aktar därpå.
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 I drömmen, i nattens syn, när sömnen har fallit tung över människorna och de vila i slummer på sitt läger,
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 då öppnar han människornas öron och sätter inseglet på sina varningar till dem,
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 när han vill avvända någon från en ogärning eller hålla högmodet borta ifrån en människa.
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 Så bevarar han hennes själ från graven och hennes liv ifrån att förgås genom vapen.
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 Hon bliver ock agad genom plågor på sitt läger och genom ständig oro, allt intill benen.
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 Hennes sinne får leda vid maten, och hennes själ vid den föda hon älskade.
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 Hennes hull förtvinar, till dess intet är att se, ja, hennes ben täras bort intill osynlighet.
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 Så nalkas hennes själ till graven och hennes liv hän till dödens makter.
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 Men om en ängel då finnes, som vakar över henne, en medlare, någon enda av de tusen, och denne får lära människan hennes plikt,
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 då förbarmar Gud sig över henne och säger; »Fräls henne, så att hon slipper fara ned i graven; lösepenningen har jag nu fått.»
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 Hennes kropp får då ny ungdomskraft, hon bliver åter såsom under sin styrkas dagar.
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 När hon då beder till Gud, är han henne nådig och låter henne se sitt ansikte med jubel; han giver så den mannen hans rättfärdighet åter.
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 Så får denne då sjunga inför människorna och säga: »Väl syndade jag, och väl kränkte jag rätten, dock vederfors mig ej vad jag hade förskyllt;
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 ty han förlossade min själ, så att den undslapp graven, och mitt liv får nu med lust skåda ljuset.»
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 Se, detta allt kommer Gud åstad, både två gånger och tre, för den mannen,
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 till att rädda hans själ från graven, så att han får njuta av de levandes ljus.
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Akta nu härpå, du Job, och hör mig; tig, så att jag får tala.
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 Dock, har du något att säga, så svara mig; tala, ty gärna gåve jag dig rätt.
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 Varom icke, så är det du som må höra på mig; du må tiga, så att jag får lära dig vishet.
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
