< Romarbrevet 3 >
1 Hvad fördel hafva då Judarna? Eller hvad är omskärelsen nyttig?
Mennyiben különb hát a zsidó? Vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek?
2 Jo, ganska mycket. Först, att dem hafver varit betrodt det Gud talat hafver.
Minden tekintetben sok. Mindenek előtt az, hogy Isten rájuk bízta beszédét.
3 Hvad magt ligger derpå, att somlige af dem icke trodde? Skulle deras otro göra Guds trohet om intet?
De hát, ha némelyek nem hittek? Vajon azoknak hitetlensége nem teszi-e hiábavalóvá Isten hűségét?
4 Bort det. Vare heldre Gud sannfärdig, och hvar och en menniska lögnaktig; såsom skrifvet är: På det du blifver rättfärdig i din ord, och öfvervinner, när du dömes.
Semmiképpen! Sőt, Isten az igaz, minden ember pedig hazug, amint meg van írva: „(az Úr) igaznak bizonyul minden beszédében és győzedelmes, amikor vádolják őt.“
5 Är det nu så, att vår orättfärdighet prisar Guds rättfärdighet; hvad vilje vi säga? Är då Gud orättfärdig, som vredgas deröfver? Jag talar efter menniskosätt.
Ha pedig a mi igazságtalanságunk Isten igazságát mutatja meg, akkor mit mondjunk? Vajon igazságtalan-e Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok.
6 Bort det; ty huru kunde Gud då döma verldena?
Semmiképpen! Mert akkor hogyan ítélhetné meg Isten a világot?
7 Ty om Guds sanning vorde yppare af mine lögn, honom till pris, hvi skulle jag då ännu dömas som en syndare?
Mert ha Isten igazságát az én hazugságom fokozza az ő dicsőségére, miért kárhoztattatom én mégis, mint bűnös?
8 Och icke heldre göra, såsom vi vardom försmädde, och som någre säga, att vi skole säga: Låt oss göra ondt, på det der kommer godt af; hvilkas fördömelse är all rätt.
Ne cselekedjünk-e akkor inkább a rosszat, hogy abból jó származzék? – amint rágalmaznak minket és mondogatják, hogy mi így beszélünk. Ezeknek kárhoztatása igazságos.
9 Huru är då derom? Hafve vi någon fördel för dem? Allsingen. Ty vi hafve det nu bevisat, att både Judar och Greker äro alle under synd;
Hogyan van tehát? Különbek vagyunk? Semmiképpen. Hiszen az előbb már nyilvánvalóvá tettük, hogy zsidók és görögök egyaránt mind bűnben vannak,
10 Som skrifvet står: Den är icke till som rättfärdig är; icke en.
amint meg van írva: „Nincs egyetlen igaz ember sem.
11 Ingen är ock den som förståndig är; ingen är som aktar Gud.
Nincs, aki megértse, nincs, aki keresse Istent.
12 Alle hafva afvikit; allesamman äro onyttige vordne; ingen är som godt gör; icke till en.
Mindnyájan elhajlottak, valamennyien haszontalanokká lettek. Nincs, aki jót cselekedjék, egyetlen egy sem.
13 Deras strupe är en öppen graf; deras tungor bruka de till svek; huggormaetter under deras läppar.
Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel álnokságot szólnak. Áspis kígyó mérge van ajkuk alatt.
14 Deras mun är full med bannor och bitterhet;
Szájuk tele van átkozódással és keserűséggel.
15 Deras fötter snare till att utgjuta blod;
Lábuk gyors a vérontásra.
16 Förtryckelse och vedermöda i deras vägar;
Útjaikon romlás és nyomorúság van.
17 Och fridsens väg veta de icke.
A békesség útját pedig nem ismerik.
18 Guds räddhåge är icke för deras ögon.
Nincs Isten félelme a szemük előtt.“
19 Så vete vi, att allt det lagen säger, det säger hon till dem som under lagen äro; att hvar och en mun skall tillstoppas, och all verlden skall för Gudi brottslig varda;
Azt pedig tudjuk, hogy amit a törvény mond, azoknak mondja, akik a törvény alatt vannak, hogy elnémuljon minden száj, és az egész világ Isten ítélete alá kerüljön.
20 Derföre, att intet kött kan af lagsens gerningar varda rättfärdigt för honom; ty af lagen känner man syndena.
A törvény cselekedeteiből tehát senki sem igazulhat meg Isten előtt. A törvény csak a bűn felismerésére való.
21 Men nu är Guds rättfärdighet, utan lagsens tillhjelp, uppenbar vorden, bevist genom lagen och Propheterna;
Most pedig törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták.
22 Den Guds rättfärdighet, säger jag, som kommer af Jesu Christi tro, till alla, och öfver alla de som tro; ty här är ingen åtskilnad.
Istennek ebben az igazságában a Jézus Krisztusban való hit által részesülnek mindazok, akik hisznek. Mert nincs különbség:
23 Allesamman äro de syndare, och hafva intet berömma sig af för Gudi;
Mindnyájan vétkeztek és nincs részük Isten dicsőségében.
24 Och varda rättfärdige utan förskyllan, af hans nåd, genom den förlossning som i Christo Jesu skedd är;
De megigazulnak Isten ingyen kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,
25 Hvilken Gud hafver satt för en nådastol, genom trona i hans blod, i hvilko han låter se sina rättfärdighet, i thy att han förlåter synderna, som blefna voro under Guds tålamod;
akit Isten engesztelő áldozatul rendelt, hogy akik vérében hisznek, meglássák igazságát. Isten a korábban elkövetett bűnöket elnézte
26 Till att låta se i denna tiden sina rättfärdighet; på det han allena skall vara rättfärdig, och göra den rättfärdigan, som är af Jesu tro.
hosszútűrésében, hogy e mostani időben bizonyítsa igazságát, hogy ő igaz, és megigazítja azokat, akik Jézusban hisznek.
27 Hvar är nu din berömmelse? Hon är utelyckt. Med hvad lag? Med gerningarnas lag? Nej; utan med trones lag.
Hol van tehát a dicsekedés? Lehetetlenné lett. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit törvénye által.
28 Så hålle vi nu det, att menniskan varder rättfärdig af trone, utan lagsens gerningar.
Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedete nélkül.
29 Eller är Gud allenast Judarnas Gud? Är han ock icke Hedningarnas Gud? Jo visserliga, ock Hedningarnas;
Vagy Isten csak a zsidóké? Nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.
30 Efter det en Gud är, som gör omskärelsen rättfärdig af trone, och förhudena genom trona.
Mert egy az Isten, aki megigazítja a zsidót hitből, a pogányt pedig hit által.
31 Göre vi då lagen om intet med trone? Bort det; utan vi upprättom lagen.
A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük a hit által? Semmiképpen. Sőt inkább a törvényt megerősítjük.