Uppenbarelseboken 16

1 Och jag hörde ena stora röst uti templet; den sade till de sju Änglar: Går, och utgjuter de Guds vredes skålar på jordena.

És hallék nagy szózatot a templomból, a mely mondja vala a hét angyalnak: Menjetek el és töltsétek ki a földre az Isten haragjának hét poharát.

2 Och den förste Ängelen gick åstad, och göt sina skål ut på jordena; och det vardt ett ondt och skadeligit sår på menniskomen, som vilddjurets vedertecken hade, och på dem som tillbådo dess beläte.

Elméne azért az első, és kitölté az ő poharát a földre; és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, a kiken vala a fenevad bélyege, és a kik imádják vala annak képét.

3 Och den andre Ängelen göt ut sina skål i hafvet; och det vardt såsom ens döds mans blod, och allt det lif hade i hafvet blef dödt.

A másik angyal is kitölté az ő poharát a tengerbe; és olyanná lőn, mint a halott vére; és minden élő állat meghala a tengerben.

4 Och den tredje Ängelen göt ut sina skål i älfvena, och i vattukällorna; och det vardt blod.

A harmadik angyal is kitölté az ő poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba; és lőn vér.

5 Och jag hörde en Ängel säga: Rättfärdig äst du, Herre, som äst, och varit hafver, och helig, att du detta dömt hafver.

És hallám, hogy a vizek angyala ezt mondja vala: Igaz vagy Uram, a ki vagy és a ki valál, te Szent, hogy ezeket ítélted;

6 Ty de hafva utgjutit helgonens och Propheternas blod, och blod hafver du ock gifvit dem dricka; ty de äro dess värde.

Mivelhogy szentek és próféták vérét ontották, vért adál nékik inni; mert méltók arra.

7 Och jag hörde en annan Ängel säga af altaret: Ja, Herre Gud allsvåldig, sanne och rätte äro dine domar.

És hallám, hogy más az oltárról ezt mondja vala: Jól van Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid.

8 Och den fjerde Ängelen göt ut sina skål i solena; och honom vardt gifvet att plåga menniskorna med hetta af eld.

A negyedik angyal is kitölté az ő poharát a napra; és adaték annak, hogy az embereket tikkaszsza tűzzel.

9 Och menniskorna vordo brinnande uti en stor hetta, och de hädde Guds Namn, som magten hade öfver dessa plågor; och gjorde inga syndabättring, att de måtte gifvit honom äro.

És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, a kinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak.

10 Och den femte Ängelen göt ut sina skål på vilddjurets stol; och dess rike vardt förmörkradt, och de sönderbeto sina tungor, för värks skull;

Az ötödik angyal is kitölté az ő poharát a fenevad királyiszékére; és lőn az ő országa setét; és rágják vala az ő nyelvöket a kín miatt,

11 Och hädde Gud i himmelen, för sin värk och sin sårs skull, och bättrade sig intet af sina gerningar.

És káromlák a menny Istenét az ő kínjaik és fekélyeik miatt; és meg nem térének az ő cselekedeteikből.

12 Och den sjette Ängelen göt ut sina skål på den stora älfvena Euphrates; och dess vatten borttorkades; på det vägen skulle beredas för de Konungar östanefter.

A hatodik angyal is kitölté az ő poharát a nagy folyóvízre, az Eufrátesre; és kiszárada annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék.

13 Och jag såg utu drakans mun, och utu vilddjurets mun, och utu den falska Prophetens mun, utgå tre orena andar, såsom paddor.

És láték a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijőni, a békákhoz hasonlókat;

14 Och det äro djefvulsens andar, som tecken göra, och utgå till Konungarna på hela jordene, att församla dem till strids på den stora allsvåldiga Guds dag.

Mert ördögi lelkek azok, a kik jeleket tesznek; a kik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybe gyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára.

15 Si, jag kommer, som tjufven plägar komma; salig är den som vakar, och förvarar sin kläder, att han icke går naken, och de få se hans skam.

(Imé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, a ki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.)

16 Och han församlade dem på ett rum, det heter på Ebreisko Armageddon.

Egybegyűjték azért őket a helyre, a melyet zsidóul Armageddonnak neveznek.

17 Och den sjunde Ängelen göt ut sina skål i vädret; och gick en stor röst utaf himmelens tempel ifrå stolen, som sade: Det är gjordt.

A hetedik angyal is kitölté az ő poharát a levegőégre; és nagy szózat jöve ki a mennyei templomból a királyiszéktől, a mely ezt mondja vala: Meglett!

18 Och det vardt röster, och tordön, och ljungeld, och stor jordbäfning, sådana, att dess like icke varit hade, sedan menniskorna på jordene varit hade, sådana jordbäfning, så stor.

És lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások; és lőn nagy földindulás, a milyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy.

19 Och den store staden vardt i tre delar, och Hedningarnas städer föllo; och den store Babylon kom i åminnelse för Gudi, att han ville gifva honom kalken af sine grymma vredes vin.

És a nagy város három részre szakada, és a pogányok városai elesének; és a nagy Babilon megemlítteték az Isten előtt, hogy adjon annak inni az ő búsult haragja borának poharából.

20 Och alle öar flydde, och bergen funnos intet.

És minden sziget elmúlék, és hegyek nem találtatának többé.

21 Och stort hagel, såsom en centener, kom ned af himmelen på menniskorna; och menniskorna hädde Gud, för den stora plåga af haglet; ty dess plåga var ganska stor.

És nagy jégeső, mint egy-egy tálentom, szálla az égből az emberekre; és káromlák az Istent az emberek a jégeső csapásáért; mert annak csapása felette nagy.