Psaltaren 99

1 Herren är Konung, derföre vredgas folken; han sitter på Cherubim, derföre upprörer sig verlden.

Az Örökkévaló király lett: remegnek a népek – a ki kérubokon trónol: meginog a föld.

2 Herren är stor i Zion, och hög öfver all folk.

Az Örökkévaló Czíónban nagy, és magas ő mind a népek fölött.

3 Man tacke ditt stora och underliga Namn, det heligt är.

Dicsőítsék nevedet: nagy és félelmetes, szentséges ő.

4 Uti denna Konungens rike älskar man det rätt är; du gifver fromhet, du skaffar dom och rättfärdighet i Jacob.

S erejét a királynak, ki jogot szeret, te szilárditottad meg egyeneeséggel; jogot és igazságot Jákóbban te szereztél.

5 Upphöjer Herran vår Gud; tillbedjer vid hans fotapall; ty han är helig.

Magasztaljátok az Örökkévalót, Istenünket, s boruljatok lábai zsámolyához: szentséges Ő!

6 Mose och Aaron ibland hans Prester, och Samuel ibland dem som hans Namn åkalla; de åkallade Herran, och han bönhörde dem.

Mózes és Árón papjai közül valók, Sámuel neve szólitói közül: szólítják az Örökkévalót s ő meghallgatja őket.

7 Han talade med dem genom en molnstod; de höllo hans vittnesbörd och bud, som han dem gaf.

Felhőoszlopban beszél hozzájuk; megőrizték bizonyságait és a törvényt, melyet nekik adott.

8 Herre, du äst vår Gud; du bönhörde dem; du, Gud, gaf dem till, och straffade deras verk.

Örökkévaló, mi Istenünk, te meghallgattad őket, megbocsátó Isten voltál nekik, megtorló is cselekvéseik miatt.

9 Upphöjer Herran vår Gud, och tillbedjer på hans helga berg; tv Herren vår Gud är helig.

Magasztaljátok az Örökkévalót, Istenünket, s boruljatok le szent hegyéhez, mert szent az Örökkévaló, a mi Istenünk.