Psaltaren 91

1 Den der under dens Högstas bekärm sitter, och under dens Allsmägtigas skugga blifver,

Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.

2 Han säger till Herran: Mitt hopp och min borg; min Gud, den jag hoppas uppå.

Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!

3 Ty han frälsar dig ifrå jägarens snaro, och ifrå den skadeliga pestilentie.

Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől.

4 Han skall betäcka dig med sina fjädrar, och ditt hopp skall vara under hans vingar; hans sanning är spjut och sköld;

Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége.

5 Att du icke torf förskräckas för nattenes stygghet; för de skott, som om dagen flyga;

Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal;

6 För pestilentie, som i mörkrena vankar; för den sjuko, som om middagen förderfvar.

A dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.

7 Om tusende falla vid dina sido, och tiotusende vid dina högra sido, så skall det dock intet drabba uppå dig.

Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít.

8 Ja, du skall med din ögon se lust, och skåda huru dem ogudaktigom vedergullet varder.

Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!

9 Ty Herren är ditt hopp; den Högste är din tillflykt.

Mert azt mondtad te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:

10 Dig varder intet ondt vederfarandes, och ingen plåga skall nalkas dine hyddo.

Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;

11 Ty han hafver befallt sinom Änglom om dig, att de skola bevara dig på allom dinom vägom.

Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban.

12 De skola bära dig på händerna, att du icke stöter din fot på stenen.

Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe.

13 På lejon och huggormar skall du gå, och trampa uppå det unga lejonet och drakan.

Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.

14 Han begärar mig, ty vill jag uthjelpa honom; han känner mitt Namn, derföre vill jag beskydda honom.

Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet!

15 Han åkallar mig, ty vill jag höra honom; jag är när honom i nödene; jag skall taga honom derut, och låta honom till äro komma.

Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt.

16 Jag skall mätta honom med långt lit, och skall bete honom mina salighet.

Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat.