< Psaltaren 68 >

1 En Psalmvisa Davids, till att föresjunga. Gud stånde upp, att hans fiender måga förströdde varda, och de honom hata, fly för honom.
Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke. Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.
2 Fördrif dem, såsom en rök fördrifven varder; såsom vax försmälter för eld, så förgånge de ogudaktige för Gudi.
A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;
3 Men de rättfärdige fröjde sig, och vare glade för Gudi, och fröjde sig af hjertat.
Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.
4 Sjunger Gudi, lofsjunger hans Namne; görer honom väg, som sakta framfar; han heter Herren; och glädjens för honom.
Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.
5 Den en fader är åt faderlösa, och en domare för enkom; han är Gud i sin helga boning;
Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.
6 En Gud, som dem ensammom gifver huset fullt med barn; den der fångar utförer i rättom tid, och låter de affälliga blifva i det torra.
Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
7 Gud, då du utdrogst för ditt folk, då du gick i öknene; (Sela)
Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: (Szela)
8 Då bäfvade jorden, och himlarna dröpo för denna Guden i Sinai; för Gudi, som Israels Gud är.
A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.
9 Men nu gifver du, Gud, ett nådeligit regn; och ditt arf, det torrt är, vederqvicker du;
Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
10 Att din djur måga bo deruti. Gud, du vederqvicker de elända med dine godhet.
Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
11 Herren gifver ordet, med en stor Evangelisters skara.
Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.
12 Konungarna för härarna äro med hvarannan vänner, och husäran utskifter rofvet.
A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
13 När I liggen i markene, så glimmar det såsom dufvovingar, hvilke såsom silfver och guld glittra.
Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.
14 När den Allsmägtige allestäds ibland dem Konungar sätter, så varder klart, der mörkt är.
Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon.
15 Guds berg är ett fruktsamt berg, ett stort och fruktsamt berg.
Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
16 Hvi springen I, stor berg? Gud hafver lust till att bo på detta berget, och Herren blifver der ock evinnerliga.
Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké!
17 Guds vagn är mång tusende tusend. Herren är ibland dem på det helga Sinai.
Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában.
18 Du hafver farit upp i höjdena, och hafver fångat fängelset; du hafver undfått gåfvor för menniskorna; de affällige ock, att Herren Gud skall ändå likväl blifva der.
Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!
19 Lofvad vare Herren dagliga. Gud lägger oss ena bördo uppå; men han hjelper oss ock. (Sela)
Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! (Szela)
20 Vi hafve en Gud, en Gud, den der hjelper, och Herran, Herran, den ifrå döden frälsar.
Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.
21 Men Gud skall sönderslå hufvudet på sina fiendar, samt med deras hjessa, som blifva i deras synder.
Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.
22 Dock säger Herren: Jag vill hemta somliga ibland de feta; utu hafsens djup vill jag somliga hemta.
Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,
23 Derföre skall din fot uti fiendernas blod färgad varda, och dine hundar skola det slicka.
Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.
24 Man ser, Gud, huru du går; huru du, min Gud och Konung, i helgedomenom går.
Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.
25 De sångare gå framföre, der näst de spelmän, ibland pigor som slå på trummor.
Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.
26 Lofver Herran Gud i församlingomen, för Israels brunn.
A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!
27 Der är rådandes ibland dem den litsle BenJamin, Juda Förstar, med deras hopar, Sebulons Förstar, Naphthali Förstar.
Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei.
28 Din Gud hafver upprättat ditt rike, det stärk, Gud, i oss; ty det är ditt verk.
Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!
29 För ditt tempels skull i Jerusalem, skola Konungar föra dig skänker.
A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.
30 Straffa djuret i rören, oxahoparna ibland deras kalfvar, de der drifva för penningars skull. Han förströr de folk, som gerna örliga.
Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.
31 De Förstar utur Egypten skola komma; Ethiopien skall utsträcka sina händer till Gud.
Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.
32 I Konungariken på jordene, sjunger Gudi; lofsjunger Herranom. (Sela)
E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! (Szela)
33 Den der vistas i himmelen, allestädes af begynnelsen; si, han skall gifva sino dundre kraft.
A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval.
34 Gifver Gudi magten; hans härlighet är i Israel, och hans magt i skyn.
Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van.
35 Gud är underlig i sinom helgedom; han är Israels Gud, han skall gifva folkena magt och kraft. Lofvad vare Gud.
Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten!

< Psaltaren 68 >