Psaltaren 33
1 Fröjder eder af Herranom, I rättfärdige; de fromme skola prise honom härliga.
Újjongjatok, igazak, az Örökkévalóban, az egyenesekhez illik a dicsérő dal.
2 Tacker Herranom med harpor; och lofsjunger honom på psaltare af tio stränger.
Hálalkodjatok az Örökkévalónak hárfával, tízhúrú lanton zengjetek neki;
3 Sjunger honom en ny viso; sjunger väl på strängaspel med klingande ljud.
énekeljetek neki új éneket, szépen hárfázzatok riadással!
4 Ty Herrans ord är sannfärdigt; och hvad han lofvar, det håller han visserliga.
Mert egyenes az Örökkévaló igéje, s minden tette hűséggel való.
5 Han älskar rättfärdighet och dom; jorden är full af Herrans godhet.
Szeret igazságot és jogot, az Örökkévaló szeretetével tele a föld.
6 Himmelen är gjord genom Herrans ord, och all hans här genom hans muns anda.
Az Örökkévaló igéje által készűltek az egek és szája lehellete által egész seregük.
7 Han håller vattnet i hafvet tillsammans, såsom uti en lägel; och lägger djupen i det fördolda.
Összegyűjti mint gátba a tenger vizeit, tárházakba teczi a hullámokat.
8 All verlden frukte Herran; honom rädes allt det som på jordene bor.
Féljenek az Örökkévalótól mind a földön levők, tőle rettegjenek mind a világ lakói.
9 Ty om han säger, så sker det; om han bjuder, så är det gjordt.
Mert ő mondta és lett, parancsolta s előállt.
10 Herren gör Hedningarnas råd omintet, och vänder folks tankar.
Az Örökkévaló megbontotta a nemzetek tanácsát, meghiúsította a népek gondolatait.
11 Men Herrans råd blifver evinnerliga; hans hjertas tankar i evighet.
Az Örökkévaló tanácsa örökkön fennáll, szíve gondolatai nemzedékre meg nemzedékre.
12 Saligt är det folk, hvilkets Gud Herren är; det folk, som han till ett arf utkorat hafver.
Boldog a nemzet, melynek az Örökkévaló az Istene, a nép, melyet birtoknl választett magának.
13 Herren skådar neder af himmelen, och ser all menniskors barn.
Égből tekintett le az Örökkévaló, látta mind az ember fiait;
14 Utaf sinom fasta stol ser han uppå alla de som på jordene bo.
székének helyéből nézett a föld minden lakóira
15 Han böjer allas deras hjerta; han aktar uppå alla deras gerningar.
ő, ki egyetemben alkotja szívöket, a kí figyel mind a tetteikre.
16 Enom Konung hjelper intet hans stora magt; enom kämpa varder icke hulpet genom hans stora kraft.
Nem győztes a király hadnak sokaságával, hős nem menekszik erőnek sokaságával;
17 Hästar hjelpa ock intet, och deras stora starkhet frälsar intet.
hazug a ló győzelemre, erejének nagyságával meg nem ment.
18 Si, Herrans öga ser uppå dem som frukta honom; de som uppå hans godhet trösta;
Íme az Örökkévaló szeme tisztelői felé fordul, azokra, kik várakoznak szeretetére,
19 Att han skall fria deras själ ifrå dödenom, och föda dem i hårdom tid.
hogy haláltól megmentse lelköket, és életben. tartsa őket éhinségben.
20 Vår själ väntar efter Herranom; han är vår hjelp och sköld.
Lelkünk reménykedett az Örökkévalóban – segítségünk és paizsunk ö;
21 Ty vårt hjerta gläder sig af honom, och vi hoppes på hans helga Namn.
mert ő benne örül szívünk, mert szent nevében bízunk.
22 Din godhet, Herre, vare öfver oss, såsom vi på dig förtröste.
Legyen szereteted, Örökkévaló, mi rajtunk, a hogy várakoztunk reád!
