< Psaltaren 25 >
1 En Psalm Davids. Efter dig, Herre, längtar jag.
Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
2 Min Gud, Jag hoppas uppå dig; låt mig icke komma på skam, att mine ovänner icke skola glädja sig öfver mig.
Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
3 Ty ingen kommer på skam, den dig förbidar; men de löse föraktare komma på skam.
Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled.
4 Herre, visa mig dina vägar, och lär mig dina stigar.
Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
5 Led mig i dine sanning, och lär mig; ty du äst den Gud, som mig hjelper; dagliga förbidar jag dig.
Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
6 Tänk Herre, på dina barmhertighet, och uppå dina godhet, den af verldenes begynnelse varit hafver.
Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak.
7 Tänk icke uppå mins ungdoms synder, och min öfverträdelse; men tänk uppå mig, efter dina barmhertighet, för dina godhets skull, Herre.
Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
8 Herren är god och from; derföre undervisar han syndarena på vägenom.
Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.
9 Han leder de elända rätt, och lärer de elända sin väg.
Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat.
10 Alle Herrans vägar äro godhet och sanning, dem som hans förbund och vittnesbörd hålla.
Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
11 För ditt Namns skull, Herre, var mine missgerning nådelig, den stor är.
A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.
12 Hvilken är den der fruktar Herran, han skall lära honom den bästa vägen.
Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
13 Hans själ skall bo i det goda, och hans säd skall besitta landet.
Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
14 Herrans hemlighet är ibland dem som frukta honom; och sitt förbund låter han dem få veta.
Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.
15 Mine ögon se alltid till Herran; ty han skall taga min fot utu nätet.
Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat.
16 Vänd dig till mig, och var mig nådelig; ty jag är ensam och elände.
Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
17 Mins hjertans ångest är stor; för mig utu mine nöd.
Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
18 Se uppå min jämmer och eländhet, och förlåt mig alla mina synder.
Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet.
19 Se deruppå, att mine fiender så månge äro, och hata mig med orätt.
Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.
20 Bevara min själ, och fräls mig; låt mig icke komma på skam, ty jag förtröstar uppå dig.
Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
21 Fromhet och rätthet, bevare mig; ty jag förbidar dig.
Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
22 Gud löse Israel utaf allo sine nöd.
Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.