< Psaltaren 21 >
1 En Psalm Davids, till att föresjunga. Herre, Konungen fröjdar sig i dine kraft; och huru ganska glad är han af dine hjelp!
A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, hatalmadnak örül a király, és segítségedben mily nagyon ujjong!
2 Du gifver honom hans hjertas önskan, och förvägrar intet hvad hans mun beder. (Sela)
Szíve kivánságát megadtad néki, és ajkainak óhajtását nem vontad meg. Széla.
3 Ty du öfverskuddar honom med god välsignelse; du sätter ena gyldene krono uppå hans hufvud.
Mert eléje jösz a jónak áldásival, teszel fejére színarany koronát.
4 Han beder dig om lif; så gifver du honom ett långt lif, alltid och evinnerliga.
Életet kért tőled, adtál neki, hosszú életet mind örökké.
5 Han hafver stora äro af dine hjelp; du lägger lof och prydelse uppå honom.
Nagy az ő dicsősége segítséged által; fenséget és fényt helyezel reá.
6 Ty du sätter honom till en välsignelse evinnerliga; du fröjdar honom med dins anletes fröjd.
Mert teszed őt áldássá mindétíg, megvidámítod örömmel színed előtt.
7 Ty Konungen hoppas uppå Herran, och skall igenom dens Högstas godhet fast blifva.
Mert a király bízik az Örökkévalóban, és a Legfelsőnek kegye által nem tántorodik meg.
8 Din hand skall finna alla dina fiendar; din högra hand skall finna dem som dig hata.
Eléri kezed mind az ellenségeidet, jobbod eléri gyűlölőidet.
9 Du skall göra dem såsom en glödande ugn, när du dertill ser; Herren skall uppsluka dem i sine vrede; elden skall uppfräta dem.
Teszed őket mintegy tűzes kemenezébe haragvásod idején; az Örökkévaló az ő haragjában megsemmisíti őket, s tűz emészti meg őket.
10 Deras frukt skall du förgöra utaf jordene, och deras säd ifrå menniskors barn.
Gyümölcsüket elveszíted a földről, és magzatjukat az ember fiai hözül.
11 Ty de tänkte att göra dig ondt, och togo de råd före, som de icke fullborda kunde.
Mert gonoszságot czéloztak ellened, kigondoltak fondorlatot – mit sem tehetnek.
12 Ty du skall göra dem till skuldror; med dina strängar skall du emot deras anlete skjuta.
Mert teszed őket háttal fordulókká, húrjaidat arczukna, k feszíted.
13 Herre, upphöj dig i dine kraft; så vilje vi sjunga och lofva dina magt.
Emelkedjél, Örökkévaló, hatalmadban, hadd énekeljük és zengjük erődet!