Psaltaren 13

1 En Psalm Davids, till att föresjunga. Herre, huru länge vill du så platt förgäta mig? Huru länge fördöljer du ditt ansigte för mig?

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

2 Huru länge skall jag sörja i mine själ, och ängslas i mitt hjerta dagliga? Huru länge skall min ovän förhäfva sig öfver mig?

Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orczádat tőlem?

3 Skåda dock, och hör mig, Herre min Gud; upplys min ögon, att jag icke bortsomnar i dödenom:

Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódjam szívemben naponként? Meddig hatalmaskodik az én ellenségem rajtam?

4 Att min ovän icke skall berömma sig att han är mig öfvermägtig vorden, och mine motståndare glädja sig att jag nedre ligger.

Nézz ide, felelj nékem, Uram Istenem; világosítsd meg szemeimet, hogy el ne aludjam a halálra;

5 Men jag tröstar deruppå, att du så nådelig äst; mitt hjerta gläder sig, att du så gerna hjelper.

Hogy ne mondja ellenségem: meggyőztem őt; háborgatóim ne örüljenek, hogy tántorgok.

6 Jag vill sjunga Herranom, att han så väl emot mig gör.

Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek; hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem!