< Psaltaren 123 >
1 En visa i högre choren. Jag lyfter min ögon upp till dig, du som i himmelen sitter.
Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó!
2 Si, såsom tjenarenas ögon uppå deras herrars händer se; såsom tjenarinnones ögon uppå sine frues händer; alltså se vår ögon uppå Herran vår Gud, tilldess han oss nådelig varder.
Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!
3 Var oss nådelig, Herre, var oss nådelig; ty vi äre fast fulle med föraktelse.
Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.
4 Fast full är vår själ af de stoltas begabberi, och de högfärdigas föraktelse.
Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.