< Psaltaren 123 >
1 En visa i högre choren. Jag lyfter min ögon upp till dig, du som i himmelen sitter.
Zarándoklás éneke. Hozzád emeltem szemeimet, te ki az égben trónolsz!
2 Si, såsom tjenarenas ögon uppå deras herrars händer se; såsom tjenarinnones ögon uppå sine frues händer; alltså se vår ögon uppå Herran vår Gud, tilldess han oss nådelig varder.
Íme, mint szolgák szemei uruknak kezére, mint szolgáló szemei úrnője kezére: úgy fordulnak szemeink az Örökkévalóhoz Istenünkhöz, mígnem kegyelmez nekünk.
3 Var oss nådelig, Herre, var oss nådelig; ty vi äre fast fulle med föraktelse.
Kegyelmezz nekünk, Örökkévaló, kegyelmezz nekünk, mert bőven jóllaktunk a csúfolással;
4 Fast full är vår själ af de stoltas begabberi, och de högfärdigas föraktelse.
bőven is jóllakott lelkünk, gúnyjával a gondtalanoknak, csúfolásával a gőgös elnyomóknak.