Psaltaren 121

1 En visa i högre choren. Jag lyfter min ögon upp till bergen, ifrå hvilkom mig hjelp kommer.

Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.

2 Min hjelp kommer ifrå Herranom, den himmel och jord gjort hafver.

Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.

3 Han skall icke låta din fot slinta; och den dig bevarar, han sofver icke.

Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.

4 Si, den som Israel bevarar, han är icke sömnog eller sofver.

Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!

5 Herren bevarar dig; Herren är din skygd öfver dina högra hand;

Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.

6 Att solen icke skall skada dig om dagen, eller månen om nattena.

Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.

7 Herren bevare dig för allt ondt; han bevare dina själ.

Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.

8 Herren bevara din utgång och ingång, ifrå nu och i evighet.

Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!