Psaltaren 12

1 En Psalm Davids, till att föresjunga på åtta stränger. Hjelp, Herre; de helige äro förminskade; och de trogne äro få ibland menniskors barn.

Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.

2 Den ene talar med den andra onyttig ting; och skrymta, och lära utaf oens hjerta.

Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.

3 Herren utrote allt skrymteri och de tungo, som stor ord talar;

Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.

4 De der säga: Vår tunga skall hafva öfverhandena; oss bör tala; ho är vår herre?

A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?

5 Efter nu de elände förtryckte varda, och de fattige sucka, vill jag upp, säger Herren; jag vill skaffa en hjelp, att man frimodeliga lära skall.

A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.

6 Herrans tal är klart, såsom genomluttradt silfver i enom lerdegel, bepröfvadt sju resor.

Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.

7 Du Herre, bevara dem, och förvara oss för detta slägtet, till evig tid.

Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.

8 Ty det varder allestäds fullt med ogudaktiga, der sådana löst folk ibland menniskorna rådande är.

Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.