Psaltaren 111

1 Halleluja. Jag tackar Herranom af allo hjerta, uti de frommas råd, och i församlingene.

Dícsérjétek az Urat. Dicsérem az Urat teljes szívből: az igazak környezetében és a gyülekezetben.

2 Store äro Herrans verk; den som uppå dem aktar, hafver lust deraf.

Nagyok az Úrnak cselekedetei; kivánatosak mindazoknak, a kik gyönyörködnek azokban.

3 Hvad han skickar, det är lofligit och härligit, och hans rättfärdighet blifver evinnerliga.

Dicsőség és méltóság az ő cselekedete, és igazsága megmarad mindvégig.

4 Han hafver gjort en åminnelse till sina under, den nådelige och barmhertige Herren.

Emlékezetet szerzett az ő csudálatos dolgainak; kegyelmes és irgalmas az Úr.

5 Han gifver mat dem som frukta honom; han tänker evinnerliga uppå sitt förbund.

Eledelt ad az őt félőknek; megemlékezik az ő szövetségéről örökké.

6 Han låter förkunna små väldiga gerningar sino folke, att han skall gifva dem Hedningarnas arf.

Cselekedeteinek erejét tudtul adta az ő népének, nékik adván a pogányok örökségét.

7 Hans händers verk äro sanning och rätt; all hans bud äro rättsinnige.

Kezeinek cselekedetei hűség és igazság; minden ő végzése tökéletes.

8 De blifva vid magt alltid och evinnerliga, och ske troliga och redeliga.

Megingathatlanok örökké és mindvégig; hívségből és egyenességből származottak.

9 Han sänder sino folke förlossning; han lofvar, att hans förbund skall evinnerliga blifva; heligt och förskräckeligit är hans Namn.

Váltságot küldött az ő népének, elrendelte szövetségét örökre; szent és rettenetes az ő neve.

10 Herrans fruktan är vishetenes begynnelse; det är ett godt förstånd, den derefter gör; hans lof blifver evinnerliga.

A bölcseség kezdete az Úrnak félelme; jó belátása van mindenkinek, a ki ezt gyakorolja; annak dicsérete megmarad mindvégig.