Psaltaren 110

1 En Psalm Davids. Herren sade till min Herra: Sätt dig på mina högra hand, tilldess jag lägger dina fiendar till din fotapall.

Dávidtól zsoltár. Ugymond az Örökkévaló uramnak: Ulj jobbomra, mígnem teszem ellenségeidet lábaidnak zsámolyául.

2 Herren skall sända dins rikes spiro utaf Zion; var rådandes ibland dina fiendar.

Hatalmas pálczádat kinyújtja az Örökkévaló Cziónból: uralkodjál ellenségeid között!

3 Efter din seger skall ditt folk välviljeliga offra dig i heligo prydning; dine barn varda dig födde såsom daggen af morgonrodnaden.

Néped csupa készség hadsereged napján; szentséges díszben, hajnal méhéből feléd száll fiatalságod karmatja.

4 Herren hafver svorit, och honom skall det intet ångra: Du äst en Prest evinnerliga, efter Melchisedeks sätt.

Megesküdött az Örökkévaló s nem bánja meg: Te pap vagy örökké Malkiczédek módjára.

5 Herren på dine högra hand skall slå Konunga i sine vredes tid.

Az Úr a te jobbodon szétzúzott haragjának napján királyokat.

6 Han skall döma ibland Hedningarna; han skall göra stora slagtningar. Han skall sönderkrossa hufvudet öfver stor land.

Ítéletet tart a nemzetek fölött teli holttestekkel minden – összezúzta a fejet tágas földön.

7 Han skall dricka af bäcken på vägenom, derföre skall han upphäfva hufvudet.

A patakból az úton iszik, azért fölemeli a fejet.