Ordspråksboken 1
1 Detta är Salomos Ordspråk, Davids sons, Israels Konungs;
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 Till att deraf lära vishet och tukt;
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 Förstånd, klokhet, rättfärdighet, dom och fromhet;
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 Att de fåkunnige måga varda vise, och de ynglingar förnuftige och försigtige.
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 Den der vis är, han hörer till, och förbättrar sig; och den der förståndig är, han tager vid råd;
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 Att han skall förstå ordspråk, och deras uttydelse; de visas läro, och deras gåtor.
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 Herrans fruktan är begynnelsen till att lära; de galna förakta vishet och tuktan.
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 Min son, hör dins faders tuktan, och förlåt icke dine moders bud;
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 Ty detta är dino hufvude en skön prydning, och en kedja om din hals.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 Min son, om skalkar locka dig, så följ icke;
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 Om de säga: Gack med oss, vi vilje vakta efter blod, och gildra för den oskyldiga utan sak;
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
12 Vi vilje dem uppsluka lefvande, såsom helvetet; och de fromma, såsom dem der neder i grafvena fara; (Sheol h7585)
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 Vi vilje finna stora ägodelar; vi vilje fylla vår hus med rof;
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 Vågat med oss; en pung skall vara allas våras.
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 Min son, vandra intet den vägen med dem; vakta din fot för deras stig.
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 Ty deras fötter löpa till det ondt är, och skynda sig till att utgjuta blod.
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 Ty det är fåfängt utkasta nät för foglarnas ögon;
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 Och vakta de sjelfve efter hvarsannars blod; och den ene står efter den andras lif.
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 Alltså göra alle girige, att den ene tager dem andra lifvet bort.
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 Visheten klagar ute, och låter höra sig på gatomen.
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 Hon ropar i partomen ut för folket; hon talar sin ord i stadenom:
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 Huru länge viljen I, fåkunnige, fåkunnige vara; och de bespottare lust hafva till gabberi, och de galne hata lärdom?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 Vänder eder till mitt straff; si, jag vill utsäga eder min anda, och göra eder min ord kunnig.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 Efter jag nu kallar, och I neken det; jag räcker mina hand ut, och ingen aktar dertill;
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 Och I låten fara all min råd, och viljen icke mitt straff;
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 Så vill jag ock le åt edro ofärd, och begabba eder, när det kommer som I frukten;
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 När öfver eder kommer, såsom en storm, det I frukten, och edor ofärd såsom ett väder; när öfver eder kommer ångest och nöd.
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 Då skola de åkalla mig, men jag skall intet svara; de skola bittida söka mig, och intet finna;
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 Derföre, att de hatade lärdom, och ville icke hafva Herrans fruktan;
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 Ville icke mitt råd, och lastade all min straff.
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 Så skola de äta af sins väsendes frukt, och af sin råd mätte varda;
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 Att de fåkunnigas luste dräper dem, och de galnas lycka förgör dem.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 Men den mig hörer, han skall säker blifva, och nog hafva, och för intet ondt frukta.
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
