Ordspråksboken 5
1 Min son, gif akt uppå mina vishet, böj din öron till mina läro;
Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,
2 Att du må behålla god råd, och din mun veta beskedlighet.
hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.
3 Ty ene skökos läppar äro en hannogskaka, och hennes hals är halare än olja;
Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;
4 Men framdeles bäsk som malört, och skarp såsom ett tveeggadt svärd.
de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
Lábai halálra szállnak le, az alvilágot tartják léptei; (Sheol h7585)
6 Hon går icke rätt fram på lifsens väg; ostadig äro hennes steg, så att hon icke vet hvart hon går.
az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.
7 Så hörer mig nu, min barn, och viker icke ifrå mins muns tal.
Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!
8 Låt dina vägar vara fjerran ifrå henne, och nalkas intet intill hennes husdörr;
Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.
9 Att du icke skall gifva dina äro dem främmandom, och din år dem grymma;
Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;
10 Att främmande icke skola mätta sig af dine förmågo, och ditt arbete icke vara uti ens annars hus;
nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.
11 Och du måtte framdeles sucka, när du ditt lif och gods förtärt hafver;
Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,
12 Och säga: Ack! huru hafver jag hatat tuktan, och mitt hjerta straff försmått;
és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,
13 Och hafver icke lydt mina lärares röst, och icke böjt min öron till dem som mig lärde?
és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!
14 Jag är fulltnär i all olycko kommen, att jag den meniga hopen och sällskapet följt hafver.
Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!
15 Drick vatten utaf dina gropar, och hvad af dinom brunn utflyter.
Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.
16 Låt dina källor utflyta, och vattubäckerna uppå gatorna;
Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?
17 Men haf du dem allena, och ingen främmande med dig.
Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.
18 Din brunn vare välsignad, och gläd dig af dins ungdoms hustru.
Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.
19 Hon är ljuflig såsom en hind, och täck såsom en rå; låt hennes kärlek alltid mätta dig, och förlusta dig alltid uti hennes kärlek.
Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;
20 Min son, hvi vill du förlusta dig med en främmande, och famntager ens annars?
hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?
21 Ty hvars och ens mans vägar äro för Herranom, och han mäter alla deras gångar.
Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.
22 Dens ogudaktigas misshandel skall gripa honom, och med sina synders snaro skall han hållen varda.
Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.
23 Han skall dö, derföre att han icke vill låta lära sig, och för sin stora dårskaps skull vill fara.
Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.
