< Ordspråksboken 30 >
1 Detta är Agurs, Jake sons, ord, lära och tal; dens mansens, till Ithiel, ja till Ithiel och Uchal.
Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2 Ty jag är den aldragalnaste, och menniskors förstånd är icke när mig.
Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
3 Jag hafver icke lärt vishet; och hvad heligt är, vet jag icke.
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4 Hvilken far upp till himmelen, och neder? Ho fattar vädret i sina händer? Ho binder vattnet uti ett kläde? Ho hafver stadfäst alla verldenes ändar? Huru heter han? Och huru heter hans Son? Vetst du det?
Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
5 All Guds ord äro genomluttrad, och äro en sköld dem som tro uppå honom.
Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
6 Lägg intet till hans ord, att han icke skall straffa dig, och du varder lögnaktig funnen.
Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
7 Tu ting bedes jag af dig, att du dock icke ville neka mig dem, förr än jag dör:
Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
8 Afguderi och lögn låt vara långt ifrå mig; fattigdom och rikedom gif mig icke, men låt mig min afskilda del af spis få.
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
9 Jag måtte eljest, om jag alltför mätt vorde, neka och säga: Ho är Herren? eller, om jag alltför fattig vorde, måtte stjäla, och förtaga mig på mins Guds Namn.
Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
10 Förråd icke tjenaren för hans herra, att han icke bannar dig, och du kommer i skuld.
Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
11 Det är ett slägte, som banna sin fader, och icke välsigna sina moder;
Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
12 Ett slägte, som sig tycker rent vara, och äro dock icke ifrå sinom träck rene tvagne;
Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
13 Ett slägte, som sin ögon högt upphäfva, och sin ögnahvarf högt upphålla;
Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
14 Ett slägte, som hafver svärd för tänder, hvilke med sina oxlatänder uppfräta och förtära de elända i landena, och de fattiga ibland menniskorna.
Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
15 Iglen har två döttrar: Bär hit, Bär hit. Tre ting stå icke till att mätta, och det fjerde säger icke: Det är nog:
A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
16 Helvetet, en ofruktsam qvinnos lif; jorden varder icke af vattnet mätt; och elden säger icke: Det är nog. (Sheol )
A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! (Sheol )
17 Ett öga, som bespottar fadren, och försmår att lyda modrene, det måste korparna vid bäcken uthugga, och de unga örnar uppfräta.
A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
18 Tre ting äro mig förunderlige, och det fjerde vet jag icke:
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
19 Örnens väg i vädret; ormens väg på hälleberget; skeppets väg midt i hafvet; och ens mans väg till ena pigo.
A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
20 Alltså är horkonones väg; hon uppsluker, och stryker sig om munnen, och säger: Jag hafver intet illa gjort.
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
21 Ett land varder igenom tre ting oroligit, och det fjerde kan det icke fördiaga:
Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
22 En tjenare, då han Konung varder; en dåre, då han alltför mätt är;
A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
23 En vanartig, då hon gift varder; och en tjenarinna, då hon sina frues artving varder.
A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
24 Fyra äro små ting på jordene, och klokare än de vise:
E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
25 Myrorna, ett svagt folk, likväl skaffa de om sommaren sin spis;
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
26 Kuniler, ett svagt folk, likväl göra de sitt hus i bergsklippomen;
A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
27 Gräshoppor hafva ingen Konung, likväl draga de ut med hela hopar;
Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
28 Spindelen virkar med sina händer, och är i Konungapalats.
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29 Tre ting hafva en skön gång, och det fjerde går väl:
Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
30 Lejonet mägtigt ibland djuren, och vänder icke tillbaka för någrom;
Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
31 En vedehund med starka länder; och en vädur; och en Konung, dem ingen sig emotsätta tör.
A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
32 Hafver du varit fåvitsk, och upphäfvit dig, och haft ondt för händer, så lägg handena på munnen.
Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
33 Då man mjölk kärnar, gör man der smör utaf; och den der näsona trycker, han tvingar der blod ut; och den der vrede uppväcker, han tvingar der träto ut.
Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.