Ordspråksboken 3
1 Min son, förgät icke min lag, och ditt hjerta behålle min bud;
Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
2 Ty de skola skaffa dig långt lif, och god år, och frid.
Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
3 Nåd och trohet skola icke förlåta dig. Häng dem på din hals, och skrif dem uti dins hjertas taflo;
Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 Så skall du finna ynnest och klokhet, den Gudi och menniskom täck är.
Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
5 Förlåt dig på Herran af allt hjerta, och förlåt dig icke uppå ditt förstånd;
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 Utan tänk uppå honom i allom dinom vägom, så skall han föra dig rätt.
Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
7 Låt dig icke tycka att du äst vis, utan frukta Herran, och vik ifrå det ondt är.
Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 Det skall vara dinom nafla helsosamt, och vederqvicka din ben.
Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Hedra Herran af dina ägodelar, och af all dins årsväxts förstling;
Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
10 Så skola dina lador fulla varda, och dine presser med must öfverflyta.
Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 Min son, förkasta icke Herrans tuktan, och var icke otålig, då han straffar;
Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
12 Ty hvilken Herren älskar, honom straffar han, och hafver ett behag till honom, såsom en fader till sonen.
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
13 Säll är den menniska, som vishet finner, och den menniska, hvilko förstånd tillflyter.
Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 Ty det är bättre hafva henne än silfver, och hennes frukt bättre än guld.
Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 Hon är ädlare än perlor, och allt det du önska må, är henne icke likt.
Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 Långt lif är på hennes högra hand, på hennes venstra är rikedom och ära.
Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 Hennes vägar äro lustige vägar, och alle hennes stigar äro frid.
Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 Hon är lifsens trä allom dem som fatta henne; och salige äro de som hålla henne;
Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 Ty Herren hafver grundat jordena genom vishet, och genom sitt råd tillredt himmelen.
Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
20 Genom hans ord äro djupen åtskild, och skyarna med dagg drypande vordne.
Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
21 Min son, låt henne icke ifrå din ögon vika, så skall du lyckosam och klok varda.
Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
22 Det skall vara dine själs lif, och din mun skall täck vara.
És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 Då skall du på dinom väg säker vandra, att din fot icke stöter sig.
Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 Lägger du dig, så skall du intet frukta dig, utan sofva sötliga;
Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
25 Att du icke betorf frukta dig för hastig förskräckelse, eller för de ogudaktigas storm, då han kommer.
Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
26 Ty Herren är din tröst; han bevarar din fot, att han icke fången varder.
Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
27 Neka dig icke att göra dem torftiga godt, om din hand af Gudi hafver magt sådant göra.
Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 Säg icke till din vän: Gack bort, och kom igen, i morgon vill jag gifva dig; der du dock det nu hafver.
Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
29 Far icke efter att göra dinom vän ondt, den uppå god tro när dig bor.
Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
30 Kifva med ingom utan sak, om han dig intet ondt gjort hafver.
Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Följ icke en vrång man efter, och utvälj ingen af hans vägar;
Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 Ty Herren stygges vid den affälliga, och hans hemlighet är när de fromma.
Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
33 Uti dens ogudaktigas hus är Herrans förbannelse; men dens rättfärdigas hus varder välsignadt.
Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 Han skall bespotta de bespottare; men dem eländom skall han nåd gifva.
Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 De vise skola ärfva äro; men om de galne än högt uppkomma, varda de likväl till skam.
A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
