< Ordspråksboken 2 >

1 Min son, vill du anamma mitt tal, och min bud när dig behålla,
Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,
2 Så låt din öron gifva akt på vishet, och böj ditt hjerta dertill med flit.
figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;
3 Ty om du far derefter med flit, och beder derom;
bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;
4 Om du söker efter henne, såsom efter silfver, och letar efter henne, såsom efter en skatt;
ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:
5 Så skall du förstå Herrans fruktan, och Guds kunskap finna.
akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.
6 Ty Herren gifver vishet, och utaf hans mun kommer vett och förstånd.
Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;
7 Han låter dem redeligom väl gå, och beskärmar de fromma;
üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,
8 Och bevarar dem som rätt göra, och bevarar sina heligas väg.
megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.
9 Då skall du förstå rättfärdighet, och dom; och fromhet, och allan godan väg.
Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.
10 Om vishet faller dig på hjertat, så att du gerna lärer,
Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.
11 Så skall godt råd bevara dig, och förstånd skall gömma dig;
Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.
12 Att du icke råkar in uppå de ondas väg, eller ibland dem som tala det vrångt är;
Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,
13 Och öfvergifva den rätta vägen, och gå mörka stigar.
a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;
14 De der glädjas att göra illa, och äro glade uti sitt onda och vrångvisa väsende;
kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;
15 Hvilke sin väg förvända, och följa villstigar;
kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.
16 Att du icke råkar in till ens annars hustru, och den icke din är, den slät ord gjfver;
Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;
17 Och öfvergi! ver sins ungdoms herra, och förgäter sins Guds förbund;
ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.
18 Ty hennes hus böjer sig till döden och hennes gånger till de förtappade;
Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.
19 Alle de som ingå till henne, de komma intet igen, och fatta icke lifsens väg;
Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.
20 Att du må vandra på en god väg, och blifva på rätta stråtene.
Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.
21 Ty de rättfärdige skola bo i landena, och de fromme skola derinne blifva;
Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.
22 Men de ogudaktige skola utu landena utrotade varda, och de föraktare skola derut förgjorde varda.
De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.

< Ordspråksboken 2 >