Ordspråksboken 11
1 Falsk våg är Herranom en styggelse; men en full vigt är honom behagelig.
Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
2 Der stolthet är, der är ock föraktelse; men vishet är när de ödmjuka.
Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
3 Oskyldighet skall ledade fromma; men ondskan skall förstöra de föraktare.
Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4 Gods hjelper intet på vredenes dag; men rättfärdighet frälsar ifrå döden.
Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
5 Dens frommas rättfärdighet gör hans väg rättan; men den ogudaktige skall falla genom sitt ogudaktiga väsende.
A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
6 De frommas rättfärdighet skall fria dem; men de föraktare varda fångne uti sine skalkhet.
Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
7 När den ogudaktiga menniskan dör, så är hoppet borto; och det de orättfärdige vänta, blifver omintet.
Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
8 Den rättfärdige varder förlossad utu nöd, och den ogudaktige kommer i hans stad.
Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
9 Genom skrymtarens mun varder hans näste förderfvad; men de rättfärdige märka det, och varda förlossade.
Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
10 En stad gläder sig, när dem rättfärdigom väl går, och der de ogudaktige förgöras varder man glad.
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11 Genom de frommas välsignelse varder en stad upphöjd; men genom dens ogudaktigas mun varder han nederbruten.
Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12 Den som sin nästa skämmer, han är en dåre; men en förståndig man stillar det.
Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
13 En baktalare röjer hvad han hemliga vet; men den som ett trofast hjerta hafver, han döljer det.
A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
14 Der intet råd är, der far folket illa; men der månge rådgifvare äro, der går det väl till.
A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
15 Den som för en annan i borgan går, han får skada; men den sig för borgan vaktar, han är säker.
Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16 Den qvinna hafver ynnest, som ärona bevarar; men det äro de starke, som rikedomar bevara.
A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17 En barmhertig man gör sinom kropp godt; men en obarmhertig bedröfvar ock sitt kött och blod.
Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
18 De ogudaktigas verk skall fela; men den som rättfärdighet sår, det är icke fåfängt.
Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
19 Ty rättfärdighet fordrar till lifs; men fara efter ondt, det fordrar till döden.
A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
20 Herren hafver en styggelse till vrång hjerta, och ett behag till de fromma.
Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
21 Dem ondom hjelper intet, om de än alle lade händer tillsamman; men de rättfärdigas säd skall hulpen varda.
Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
22 En dägelig qvinna utan tukt är lika som en so med ett gyldene spann på näsone.
Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
23 De rätträrdigas önskan måste dock väl gå, och det de ogudaktige vänta, är olycka.
Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
24 Den ene skiftar ut, och får alltid mer; men den andre är nidsk, der han icke skall, och varder dock fattigare.
Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
25 Den själ, som rikeliga välsignar, varder fet; och den som drucknan gör, han skall ock drucken varda.
A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
26 Den som korn innehåller, honom banna menniskorna; men välsignelse kommer öfver honom, som det säljer.
A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
27 Den som något godt söker, honom vederfars godt; men den som efter ondt far, det skall hända honom.
A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
28 Den sig uppå sina rikedomar förlåter, han skall förgås; men de rättfärdige skola grönskas såsom löf.
A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
29 Den som sitt eget hus bedröfvar, han skall få väder till arfvedel; och en dåre måste dens visas tjenare vara.
A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
30 Dens rättfärdigas frukt är lifsens trä, och en vis man låter sig om menniskorna hjerteliga vårda.
Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 Efter den rättfärdige på jordene lida måste; huru mycket mer den ogudaktige och syndaren?
Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
