Job 5
1 Nämn mig en, hvad gäller, om du någon finner; och se dig om någorstäds efter en helig.
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
2 Men en dåra dräper väl vreden, och en ovisan dödar nitet.
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
3 Jag såg en dåra väl rotad, och jag bannade straxt hans huse:
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
4 Hans barn skola vara fjerran ifrå helsone, och skola varda sönderkrossade i porten, der ingen hjelpare är.
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
5 Hans säd skall den hungrige uppäta, och de väpnade skola taga henne; och hans gods skola de törstige utsupa.
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
6 Förty vedermödan går icke upp af jordene, och olyckan växer icke upp af åkrenom;
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
7 Utan menniskan varder född till olycko, såsom foglarna till att flyga.
Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
8 Dock vill jag nu tala om Gud, och handla om honom;
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9 Som gör mägtig ting, de der icke ransakas kunna; och under, som icke räknas kunna;
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10 Den der regn gifver på jordena, och låter vatten komma på markena;
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
11 Den der upphöjer de nedriga, och upphjelper de förtryckta.
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12 Han gör deras anslag, som listige äro till intet, att deras hand intet kan uträtta.
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13 Han begriper de visa i deras listighet, och gör de klokas råd till galenskap;
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14 Att de om dagen löpa i mörkrena, och famla om middagen såsom om nattena.
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15 Och han hjelper den fattiga ifrå svärdet, och ifrå deras mun; och utu dens väldigas hand;
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
16 Och är dens fattigas tröst, att orättfärdigheten måste hålla sin mun till.
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
17 Si, salig är den menniska, den Gud straffar; derföre förkasta icke dens Allsmägtigas tuktan.
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18 Ty han sargar, och läker; han slår, och hans hand helar.
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19 Utaf sex bedröfvelser frälsar han dig, och i den sjunde kommer intet ondt vid dig.
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20 I dyr tid frälsar han dig ifrå döden, och i stridene ifrå svärdsens hand.
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
21 Han skall skyla dig för tungones gissel, att du icke skall frukta för förderf, då det kommer.
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22 Uti förderf och hunger skall du le, och icke frukta för vilddjuren i landena;
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23 Utan ditt förbund skall vara med stenom på markene; och vilddjuren i landena skola hålla frid med dig.
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24 Och du skall förnimma, att din hydda hafver frid, och skall försörja dina boning, och icke synda;
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25 Och skall förnimma, att din säd skall varda mycken, och dine efterkommande såsom gräs på jordene;
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
26 Och skall i ålderdomen komma till grafva, såsom en hvetekärfve införd varder, i rättom tid.
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27 Si, det hafve vi ransakat, och det är så; hör dertill, och rätta dig derefter.
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
