Job 40
1 Och Herren svarade Job, och sade:
Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
2 Den som vill träta med den Allsmägtiga, skulle han draga sig undan? Och den som vill straffa Gud, måste han icke svara?
A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!
3 Job svarade Herranom, och sade:
És szóla Jób az Úrnak, és monda:
4 Si, jag hafver bannats, hvad skall jag svara? Jag vill lägga mina hand uppå min mun.
Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.
5 Jag hafver en gång talat, derföre vill jag icke mer svara; på en annan tid vill jag icke göra det mer.
Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!
6 Och Herren svarade Job utur ett väder, och sade:
Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélből, és monda:
7 Gjorda dina länder som en man. Jag vill fråga dig, och säg du mig:
Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!
8 Skulle du göra min dom omintet, och fördöma mig, på det du skall vara rättfärdig?
Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?
9 Och hafver du en arm såsom Gud, och kan du med lika röst dundra, såsom han gör?
És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgő hangon szólasz-é, mint ő?
10 Bepryd dig med härlighet, och upphäf dig; kläd dig med lof och äro.
Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsőséggel és fenséggel!
11 Strö ut dins grymhets vrede; se uppå alla högmodiga, och böj dem;
Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg őket!
12 Och förtryck de ogudaktiga, der de äro;
Láss meg minden kevélyt és törd meg őket, és a gonoszokat az ő helyükön tipord le!
13 Begraf dem tillsammans i jordene, och försänk deras prål uti det fördolda;
Rejtsd el őket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:
14 Så vill jag ock bekänna dig, att din högra hand dig hjelpa kan.
Akkor én is dicsőítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!
15 Si, Behemoth, den jag bredovid dig gjort hafver, han skall äta hö såsom en oxe.
Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fűvel él, mint az ökör!
16 Si, hans kraft är uti hans länder, och hans förmåga i hans buks nafla.
Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban!
17 Hans stjert sträcker sig ut såsom ett ceder; hans hemlig tings senor äro förvecklada.
Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
18 Hans ben äro såsom kopparrör; hans benlägger såsom jernstafrar.
Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
19 Han är begynnelsen af Guds vägar, den honom gjort hafver, han öfverfaller honom med sitt svärd.
Az Isten alkotásainak remeke ez, az ő teremtője adta meg néki fegyverét.
20 Bergen bära honom gräs, och all vilddjur spela der.
Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik.
21 Han ligger i skuggan fördold, i rör och i träck.
Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.
22 Busken öfvertäcker honom med sin skugga, och pilträ vid bäcker öfvertäcka honom.
Befedezi őt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik őt a folyami fűzfák.
23 Si, han uppsluker strömmen, och grufvar sig intet; han låter sig tycka, att han vill uttömma Jordanen med sin mun.
Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.
24 Likväl griper man honom med sin egen ögon, och med snöre igenomborrar man honom hans näso.
Megfoghatják-é őt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tőrökkel?!
