Job 22
1 Då svarade Eliphas af Thema, och sade:
Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
2 Menar du att en man kan liknas vid Gud; eller någor är så klok, att han kan likna sig vid honom?
Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
3 Menar du att dem Allsmägtiga behagar, att du räknar dig så from? Eller hvad hjelper det honom, om än dine vägar utan brist voro?
Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
4 Menar du han fruktar att straffa dig, och gå till rätta med dig?
A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
5 Ja, din ondska är fast stor, och uppå din orättfärdighet är ingen ände.
Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
6 Du hafver tagit af dinom broder pant utan sak; du hafver dragit kläden af dem nakna.
Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
7 Du hafver icke gifvit dem trötta vatten dricka; du hafver nekat dem hungroga ditt bröd.
Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
8 Du hafver brukat våld i landena, och bott deruti med stort prål.
A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
9 Enkor hafver du låtit gå ohulpna, och sönderbrutit de faderlösas armar.
Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
10 Derföre äst du omvefvad med snaro, och fruktan hafver dig hasteliga förskräckt.
Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
11 Skulle du då icke se mörkret, och vattufloden icke öfvertäcka dig?
Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
12 Si, Gud är hög i himmelen, och ser stjernorna uppe i höjdene;
Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
13 Och du säger: Hvad vet Gud? Skulle han kunna döma det i mörkret är?
És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
14 Skyn skyler för honom, och han ser intet; han vandrar i himmelens omgång.
Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
15 Vill du akta på verldenes lopp, der de orättfärdige uti gångne äro?
Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
16 Hvilke förgångne äro, förr än tid var, och vattnet hafver bortsköljt deras grund;
A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
17 De som till Gud sade: Far ifrån oss; hvad skulle den Allsmägtige kunna göra dem?
A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
18 Ändock han uppfyllde deras hus med ägodelar; men de ogudaktigas råd vare långt ifrå mig.
Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
19 De rättfärdige skola få det se, och glädja sig; och den oskyldige skall bespotta dem.
Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
20 Deras väsende skall försvinna, och det qvart är af dem, skall elden förtära.
Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
21 Så förlika dig nu med honom, och haf frid; derutaf skall du hafva mycket godt.
Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
22 Hör lagen utaf hans mun, och fatta hans tal uti ditt hjerta.
Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
23 Om du omvänder dig till den Allsmägtiga, så skall du uppbyggd varda; och kasta det orätt är långt ifrå dine hyddo;
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
24 Så skall han gifva guld igen för stoft, och för sten gyldene bäcker.
Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
25 Och du skall hafva guld nog, och silfver skall dig med hopom tillfalla.
És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
26 Då skall du hafva din lust i dem Allsmägtiga, och upplyfta ditt anlete till Gud.
Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
27 Du skall bedja honom, och han skall höra dig; och ditt löfte skall du betala.
Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
28 Ehvad du tager dig före, det skall han låta dig väl af gå; och ljus skall skina på dina vägar.
Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
29 Förty de som sig ödmjuka, dem upphöjer han; och den som sin ögon nederslår, han skall blifva frälst;
Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
30 Och den oskyldige skall hulpen varda; för sina händers renhets skull skall han hulpen varda.
Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
