Jeremia 40

1 Detta är det ord, som af Herranom skedde till Jeremia, då NebuzarAdan, höfvitsmannen, gaf honom lös i Rama; ty han var ock bunden med kedjor ibland alla dem som i Jerusalem och Juda fångne voro, att man dem till Babel bortföra skulle.

Az a szózat, a melyet az Úr szóla Jeremiásnak, miután Nabuzáradán, a poroszlók feje elbocsátá őt Rámából. Mikor elvitte vala őt, ő is lánczokkal vala megkötözve a jeruzsálemi és júdai mindenféle foglyok között, a kik Babilonba vitetnek vala.

2 Då nu höfvitsmannen hade låtit hemta Jeremia till sig, sade han till honom: Herren din Gud hafver talat denna olyckona öfver detta rummet;

És a poroszlók feje elvivé Jeremiást, és monda néki: Az Úr, a te Istened rendelte ezt a büntetést e hely ellen.

3 Och Herren hafver också låtit kommat, och gjort som han det sagt hafver; ty I hafven syndat emot Herran, och icke lydt hans röst, derföre är eder sådant vederfaret.

És ráhozta és megcselekedte az Úr, a mint megmondotta vala. Mert vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok az ő szavára, azért teljesedett be ti rajtatok e dolog.

4 Nu si, jag hafver i dag gjort dig lös utu kedjorna, der dina händer med bundna voro; lyster dig draga med mig till Babel, så kom, jag vill veta ditt bästa; lyster dig ock icke draga med mig till Babel, så låt det blifva; Si, der hafver du hela landet för dig; hvar dig tycker godt vara och dig behagar, dit gack.

Mostan azért ímé, én téged ma megszabadítalak a láncztól, a mely a te kezeiden van; ha tetszik néked Babilonba jőnöd, jőjj velem, nékem pedig gondom lesz reád, ha pedig nem tetszik néked, hogy eljőjj velem Babilonba, maradj itt. Ímé, az egész föld előtted van, a hova jobbnak és helyesebbnek látszik menned, menj oda.

5 Ty fram länger varder ingen omvändning mer; derföre må du vända om igen till Gedalia, Ahikams son, Saphans sons, den Konungen i Babel öfver Juda städer satt hafver, och blifva när honom ibland folket, eller gå bort, dit dig bäst täckes. Och höfvitsmannen gaf honom täring och skänker, och lät honom gå.

(De ő még nem tér vala vissza.) Vagy menj vissza Gedáliáshoz, Ahikámnak, Sáfán fiának fiához, a kit a babiloni király tiszttartóvá tett Júda városaiban, és lakjál vele a nép között, vagy akárhová tetszik menned, oda menj. És ada a poroszlók feje néki étket és ajándékot, és elbocsátá őt.

6 Alltså kom Jeremia till Gedalia, Ahikams son, i Mizpa, och blef när honom ibland folket, som ännu i landena qvart blifvet var.

És elméne Jeremiás Gedáliáshoz, Ahikámnak fiához Mispába, és ott lakék vele a nép között, a kik megmaradtak a földön.

7 Då nu de höfvitsmän, som i markene lågo, samt med deras folk, fingo veta, att Konungen i Babel hade satt Gedalia, Ahikams son, öfver landet, och både öfver män och qvinnor, barn och de ringesta i landena, som till Babel icke förde voro,

És mikor meghallotta a seregek minden vezetője, a kik a mezőn valának, ők magok és az ő embereik, hogy a babiloni király Gedáliást, Ahikámnak fiát tette tiszttartóvá az országban, és hogy reá bízta a férfiakat és az asszonyokat, a kisdedeket és a föld szegényeit azok közül, a kik Babilonba el nem vitettek vala;

8 Kommo de till Gedalia i Mizpa, nämliga: Ismael, Nethanja son, Johanan och Jonathan, Kareahs söner, och Seraja, Thanhumeths son, och Ephai söner af Nethophat, och Jesania, Mahachati son, samt med deras män.

Elmenének Gedáliáshoz Mispába, tudniillik Ismáel, Natániának fia, és Jóhanán és Jónatán, Káreának fiai, és Serája, Tankumetnek fia, és a netofáti Efainak fiai, és Jazánia, Maakátnak fia, ők és az ő embereik.

9 Och Gedalia, Ahikams son, Saphans sons, gjorde dem och deras män en ed, och sade: Frukter eder intet att vara de Chaldeer underdånige; blifver i landena, och varer Konungenom i Babel underdånige, så varder eder väl gåendes.

És Gedáliás, Ahikámnak, Sáfán fiának fia megesküvék nékik és az ő embereiknek, mondván: Ne féljetek a Káldeusoknak szolgálni, hanem lakozzatok e földön és szolgáljatok a babiloni királynak, és jó dolgotok lesz.

10 Si, jag bor här i Mizpa, på det jag skall tjena de Chaldeer, som till oss komma; derföre församler in vin, och fikon, och oljo, och låter det uti edor fat, och bor uti edra städer, som I fått hafven.

És én ímé Mispában lakom, hogy szolgálatukra álljak a Káldeusoknak, a kik eljőnek hozzánk, ti pedig szedjetek össze bort és gyümölcsöt, és olajt is szerezzetek edényeitekbe, és lakjatok a ti városaitokban, a melyeket elfoglaltatok.

11 Och alle de Judar, som i Moabs land voro, och Ammons barnas, och i Edom, och i all land, då de hörde att Konungen i Babel hade låtit somliga qvara blifva i Juda, och satt Gedalia, Ahikams son, Saphans sons, öfver dem,

És mindazok a Júdabeliek is, a kik a Moábitáknál, az Ammon fiainál, az Edomitáknál, és a kik akármely tartományban valának, meghallák, hogy a babiloni király Júdából maradékot hagyott, és hogy Gedáliást, Ahikámnak, Sáfán fiának fiát tette előttök tiszttartóvá.

12 Kommo de alle igen ifrån all rum, dit de hade fördrefne varit, in uti Juda land, till Gedalia i Mizpa, och församlade in ganska mycket vin och fikon.

Azért haza jövének mindnyájan a Júdabeliek mindenünnen, a hova elfutottak vala, és eljövének a Júda földébe Gedáliáshoz Mispába, és bort és igen sok gyümölcsöt szerzének össze.

13 Men Johanan, Kareahs son, samt med alla höfvitsmännerna, som i markene legat hade, kommo till Gedalia i Mizpa;

És Jóhanán, Káreának fia, és a seregek minden vezetője, a kik a mezőn valának, szintén elmenének Gedáliáshoz Mispába.

14 Och sade till honom: Vetst du ock, att Baalis, Ammons barnas Konung, hafver sändt hit Ismael, Nethanja son, att han skall slå dig ihjäl. Så ville Gedalia, Ahikans son, icke tro dem.

És mondának néki: Nem tudod-é, hogy Baálisz, az Ammoniták királya elküldötte Ismáelt, Natániának fiát, hogy téged megöljön? De nem hive azoknak Gedáliás, Ahikámnak fia.

15 Då sade Johanan, Kareahs son, till Gedalia hemliga i Mizpa: Käre, jag vill gå bort, och slå Ismael, Nethanja son, ihjäl, så att ingen skall få vetat; hvi skall han slå dig, att alle de Judar, som till dig församlade äro, skola förströdde varda, och de som ännu af Juda qvare blefne äro, förgås?

Jóhanán pedig, Káreának fia, titkolózva monda Gedáliásnak Mispában, mondván: Elmegyek és megölöm Ismáelt, Natániának fiát úgy, hogy senki se tudja. Miért oltaná el a te életedet? Hiszen a Júdabeliek, a kik te hozzád gyülekeztek vala, mind eloszlanak, és Júdának maradéka is elvész.

16 Men Gedalia, Ahikams son, sade till Johanan, Kareahs son: Det skall du icke göra; det är intet sant, som du om Ismael säger.

És monda Gedáliás, Ahikámnak fia Jóhanánnak, a Kárea fiának: Ne cselekedd e dolgot, mert te hazugságot szólasz Ismáel felől!