Hosea 5

1 Så hörer nu detta, I Prester, och akta häruppå, du Israels hus, och fattat i öronen, du Konungens hus; ty ett straff varder öfver eder gångandes. I som ena snaro i Mizpa ställt hafven, och ett utsträckt nät i Thabor.

Halljátok ezt, ti papok, figyeljetek, Izraél háza s a királynak háza, figyelmezzetek, mert nektek szól az ítélet; mert tőr voltatok Miczpának és kiterített háló a Táboron.

2 De slagta fast mycket, och bedraga folket dermed; derföre måste jag straffa dem allasamman.

Mélységesen romlottak meg az elpártolók; de én fenyítés vagyok mindnyájuknak.

3 Jag känner Ephraim väl, och Israel är för mig intet fördold; att Ephraim är en sköka, och Israel en sluna.

Ismerem én Efraimot, és Izraél nincs elrejtve előlem; bizony most paráználkodtál, Efraim, tisztátalanná vált Izraél!

4 De tänka intet dertill, att de måtte vända sig till sin Gud; ty de hafva ett skökohjerta, och sköta intet om Herran.

Nem engedik cselekedeteik megtérni Istenükhöz, mert a paráznaság szelleme bennük van és az Örökkévalót nem ismerik.

5 Derföre skall Israels högfärd för deras ansigte ödmjukad varda; och skola både Israel och Ephraim falla för deras ondskos skull; ock skall Juda falla med dem.

Vallani fog tehát Izraél gőgje az ő arczába; Izraél meg Efraim megbotlanak bűnükben, elbotlik Jehúda is ő velük.

6 Så skola de komma med sin får och fä, till att söka Herran, och dock intet finna honom; ty han hafver vändt sig ifrå dem.

Juhaikkal és marhájukkal mennek majd keresni az Örökkévalót, de nem találják meg: elvonta magát tőlük!

7 De förakta Herran, och föda främmande barn; derföre skall ock nymånaden uppfräta med dem deras offer.

Az Örökkévaló ellen hűtlenkedtek, mert idegen gyermekeket nemzettek; most eméssze meg őket egy hónap alatt telkeikkel együtt!

8 Ja, blåser i basun i Gibea; ja, trummeter i Rama; ja, roper i BethAven, på hinsidon BenJamin.

Fújjátok meg a harsonát Gibeában, a trombitát Rámában; riadjatok Bét-Ávenben, utánad Benjámin.

9 Ty Ephraim skall ett öde varda, på den tid jag dem straffandes varder. Derom hafver jag Israels slägte troliga varnat.

Efraim pusztulássá lészen a fenyítés napján; Izraél törzsei között tudattam hűségesen.

10 Juda Förstar äro like dem som utflytta råmärke; derföre vill jag utgjuta mina vrede öfver dem, lika som vatten.

Olyanok lettek Jehúda nagyjai, mint a kik határt tolnak el; reájuk öntöm víz gyanánt haragomat.

11 Ephraim lider väld, och varder plågad; deruti sker honom rätt; ty han hafver gifvit sig uppå menniskobud.

Fosztogatva van Efraim, elnyomva jogában, mert tetszett neki követni a parancsot.

12 Jag är Ephraim såsom en mal, och Juda huse en plåga.

Én pedig olyan vagyok, mint a moly Efraimnak, s mint a rothadás Jehúda házának.

13 Och då Ephraim kände sina krankhet, och Juda sitt sår, drog Ephraim bort till Assur, och sände till Konungen i Jareb; men han kunde intet hjelpa eder, eller hela edart sår.

Látván Efraim a betegségét s Jehúda a nyavalyáját, elment Efraim Assiúrba s küldött Járéb királyhoz; de ő nem tud benneteket gyógyítani és nem enyhíti el rólatok a nyavalyát.

14 Ty jag är Ephraim lika som ett lejon, och Juda huse lika som ett ungt lejon. Jag, jag rifver, och går min väg; jag förer dem bort, och ingen kan undsätta dem.

Mert én olyan vagyok, mint az oroszlán Efraimnak, s mint a fiatal oroszlán Jehúda házának; én, én széttépek és tovamegyek, felkapom és nincs a ki megmenti.

15 Jag vill gå åter till mitt rum igen, tilldess de känna sina skuld, och söka mitt ansigte.

Megyek, hogy visszatérjek a helyemre, a míg bűnhődnek és keresik színemet; szorultságukban majd fölkeresnek engem!