Hosea 4

1 Hörer, I Israels barn, Herrans ord; ty Herren hafver orsak till att straffa dem, som i landena bo; ty der är ingen trohet, ingen kärlek, intet Guds ord i landena;

Halljátok az Örökkévaló igéjét, Izraél fiai! Mert pöre van az Örökkévalónak az ország lakóival, hogy nincs igazság és nincsen szeretet és nincsen Istennek megismerése az országban.

2 Utan Guds hädelse, lögn, mord, stöld och hor hafva fått öfverhandena, och den ena blodskulden kommer efter den andra.

Esküsznek és hazudnak, gyilkolnak és lopnak és házasságot törnek: erőszakoskodtak és vérontás vérontást ért.

3 Derföre skall landet stå jämmerliga, och allom inbyggaromen illa gå; ty ock djuren på markene, och foglarna under himmelen, och fiskarna i hafvet skola förkomma.

Azért gyászol az ország és elfonnyad minden benne lakó, a mező vadjával s az ég madarával együtt; a tenger halai is kipusztulnak.

4 Dock man torf icke straffa eller tukta någon; ty mitt folk ( vill ostraffadt vara; utan ) tager sig före att straffa Presterna.

Ám senki ne pöröljön, és ne feddjen senkit, hisz néped olyan, mint kik pappal pörölnek.

5 Derföre skall du falla om dagen, och Propheten falla med dig om nattena; alltså skall jag dina moder späka.

Elbotlasz nappal s elbotlik a próféta is veled éjjel – megsemmisítem tehát anyádat.

6 Mitt folk är förderfvadt, derföre att det icke lära vill; ty du aktar intet Guds ord, derföre vill jag ock intet akta dig, att du min Prest vara skall; du förgäter dins Guds lag, derföre vill jag ock förgäta din barn.

Megsemmisült a népem, megismerés híján. Mivel te a megismerést megvetetted, megvetettelek, hogy ne légy papom; elfelejtetted Istenednek tanát, majd elfelejtem én is gyermekeidet.

7 Ju flere de varda, ju mer de synda emot mig; derföre skall Jag ju så högt göra dem till blygd, som de I ärone högt uppe äro.

A mint sokasodtak, úgy vétkeztek ellenem; dicsőségüket szégyennel váltom föl.

8 De äro mins folks syndoffer, och styrka deras själ i deras missgerning;

Népemnek vétkét eszik ők és bűnére vágyódik lelkük.

9 Derföre skall folkena gå lika som Prestomen; ty jag skall hemsöka deras väsende, och vedergälla dem såsom de förtjena;

És olyan lesz a nép, mint a pap: megbüntetem rajta az útjait, és cselekedeteit visszafizetem neki.

10 Så att de skola äta, och icke mätte varda; bedrifva boleri, och det skall intet bekomma dem; derföre, att de hafva öfvergifvit Herran, och intet aktat honom.

Esznek majd, de nem laknak jól; paráználkodnak, de nem szaporodnak, mert elhagyták az Örökkévalót, nem ügyelve reá.

11 Boleri, vin och must göra menniskorna galna.

Paráználkodás, bor és must elveszi a szívet.

12 Mitt folk frågar sitt trä, och deras staf predikar dem; ty en boleris ande förstörer dem, så att de bedrifva boleri emot sin Gud.

Népem a fáját kérdezi meg hogy pálczája jelentse neki; mert a paráznaság szelleme megtévesztette, és elparáználkodtak Istenük mellől.

13 Ofvanpå bergen offra de, och på högomen röka de, under ek, lind och bok, efter de hafva skönan skugga; derföre varda ock edra döttrar skökor, och edra brudar horor.

A hegyek csúcsain áldoznak és a halmokon füstölögtetnek, tölgyfa, nyárfa és terebinthus alatt, mert jó az árnyéka; azért majd paráználkodnak leányaitok, menyeitek pedig házasságot törnek.

14 Och jag vill ej heller förtagat, då edra döttrar och brudar skämda och horor varda; efter I upptagen en annor Gudstjenst med de horor, och offren med de slemma slunor; ty det galna folket vill slaget varda.

Nem büntetem meg leányaitokat, midőn paráználkodnak, sem a menyeiteket, midőn házasságot törnek, mert ők maguk parázna nőkkel félre mennek és a szentelt nőkkel áldoznak; s a nép, mely nem ért, elbukik.

15 Vill du Israel ju bedrifva boleri, att dock Juda icke ock finnes skyldig; går icke bort till Gilgal, och kommer icke upp till BethAven, och svärjer icke: Så sant som Herren lefver.

Ha parázna vagy te, Izraél, ne essél bűnbe, Jelnúda! Ne menjetek tehát Gilgálba, ne vonuljatok fel Bét-Ávenbe, s ne esküdjetek: él az Örökkévaló!

16 Ty Israel löper lika som en galen ko; så skall ock Herren låta föda dem, såsom ett lamb det vildt löper.

Mert mint makacskodó tehén makacskodott Izraél: most legeltesse őket az Örökkévaló, mint juhot a tágas téren.

17 Ty Ephraim hafver gifvit sig i sällskap med afgudar; så låt honom fara.

Bálványokhoz társult Efraim: hagyd magára!

18 De hafva gifvit sig uti svalg och boleri; deras herrar hafva lust dertill, att de komma skam åstad.

Elfajult az iszákosságuk, paráználkodva paráználkodnak, szeretve szeretik a szégyent, a kik pajzsai neki.

19 Ett väder skall bortdrifva dem, hvilko de icke skola kunna emotstå, och måste öfver sina. Gudstjenst till blygd varda.

Szél köti be őt a szárnyaiba, s megszégyenülnek áldozásaik miatt.