< 5 Mosebok 29 >
1 Desse äro förbundsens ord, som Herren böd Mose att göra med Israels barnom, uti de Moabiters land, annan gång, sedan han det samma med dem gjort hade i Horeb.
Ezek annak a szövetségnek ígéi, a mely felől megparancsolta az Úr Mózesnek, hogy kösse meg azt Izráel fiaival Moábnak földén, azon a szövetségen kivül, a melyet kötött vala velök a Hóreben.
2 Och Mose kallade hela Israel, och sade till dem: I hafven sett allt det Herren för edor ögon gjort hafver i Egypten, Pharao, med alla hans tjenare, och hela hans land;
És előhivatá Mózes az egész Izráelt, és monda nékik: Ti láttátok mind azt, a mit szemeitek előtt cselekedett az Úr Égyiptom földén a Faraóval és minden ő szolgájával, és egész földével:
3 De stora frestelser, som din ögon sett hafva; och det var stor tecken och under.
A nagy kísértéseket, a melyeket láttak a te szemeid, a jeleket és ama nagy csudákat.
4 Och Herren hafver ännu intill denna dag icke gifvit dig ett hjerta, som förståndigt vore; ögon, som se kunde, och öron, som höra kunde.
De nem adott az Úr néktek szívet, hogy jól értsetek, szemeket, hogy lássatok, és füleket, hogy halljatok, mind e mai napig.
5 Han hafver låtit eder vandra i öknene i fyratio år; edor kläder äro icke förslitne vordne på eder, och dina skor äro icke föråldrade på dina fötter.
Mindamellett is vezérlettelek titeket a pusztában negyven esztendeig; nem koptak le a ti ruháitok rólatok, és a te sarud sem kopott le lábadról.
6 I åten intet bröd, och intet vin drucken, eller starka drycker, på det att du skulle veta, att jag är Herren edar Gud.
Kenyeret nem ettetek, sem bort, sem részegítő italt nem ittatok, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
7 Och då I kommen på detta rummet, drog ut Sihon, Konungen i Hesbon, och Og, Konungen i Basan, till att strida med oss, och vi sloge dem;
És eljutottatok e helyre, és kijöve előnkbe Szíhon, Hesbonnak királya, és Óg, Básánnak királya, hogy megütközzenek velünk, de megvertük őket.
8 Och toge deras land in, och gåfvom det de Rubeniter och Gaditer, och den halfve slägtene af de Manassiter till arfvedel.
És elvettük az ő földjöket, és odaadtuk örökségül a Rubenitáknak, Gáditáknak és a Manassé-törzs felének.
9 Så håller nu detta förbunds ord, och görer derefter, på det I skolen visliga handla i allt det I gören.
Tartsátok meg azért e szövetségnek ígéit, és a szerint cselekedjetek, hogy szerencsések legyetek mindenben, a mit cselekesztek.
10 I stån alle i dag för Herranom edrom Gud; de öfverste i edra slägter, edre äldste, edre ämbetsmän, hvar och en i Israel;
Ti e napon mindnyájan az Úr előtt, a ti Istenetek előtt álltok: a ti főembereitek, törzseitek, véneitek és a ti tiszttartóitok, Izráelnek minden férfia;
11 Edra barn, edra qvinnor, främlingen som i ditt lägre är, både din vedahuggare, och din vattudragare;
A ti kicsinyeitek, feleségeitek és a te jövevényed, a ki a te táborodban van, sőt favágóid és vízmerítőid is;
12 Att du skall ingå uti Herrans dins Guds förbund, och i den ed som Herren din Gud med dig gör i dag;
Hogy szövetségre lépjetek az Úrral, a ti Istenetekkel, és pedig az ő esküjével erősített kötésre, a melyet ma köt meg veled az Úr, a te Istened;
13 På det han skall i denna dag upprätta dig sig till folk; och han skall vara din Gud, såsom han dig sagt hafver, och såsom han dina fäder, Abraham, Isaac och Jacob, svorit hafver.
Hogy az ő népévé emeljen ma téged, ő pedig legyen néked Istened, a miképen szólott néked, és a miképen megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
14 Ty jag gör icke detta förbundet och denna eden med eder allena;
És nem csak ti veletek kötöm én e szövetséges, és ez esküvéses kötést,
15 Utan både med eder, som i dag här ären, och stån här med oss för Herranom vårom Gud, och med dem som i dag här icke med oss äro.
Hanem azzal, a ki itt van velünk, és itt áll e mai napon az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, és azzal is, a ki nincsen e mai napon itt velünk.
16 Förty I veten huru vi bodde i Egypti land, och droge midt igenom Hedningarna, genom hvilka I foren;
(Mert ti tudjátok miképen laktunk Égyiptomnak földén, és miképen jöttünk által a nemzetek között, a kiken általjöttetek.
17 Och sågen deras styggelse, och deras afgudar, stock och sten, silfver och guld, som när dem var;
És láttátok az ő undokságaikat és bálványaikat: fát és követ, ezüstöt és aranyat, a melyek nálok vannak.)
18 Att tilläfventyrs icke någor är ibland eder, man eller qvinna, eller en slägt, eller ätt, som sitt hjerta i dag vändt hafver ifrå Herranom vårom Gud, så att han vill bortgå, och tjena dessa folks gudar, och varder tilläfventyrs en rot ibland eder, som galla och malört bär;
Vajha ne lenne közöttetek férfi vagy asszony, nemzetség vagy törzs, a kinek szíve elforduljon e napon az Úrtól, a mi Istenünktől, hogy elmenjen és szolgáljon e nemzetek isteneinek; vajha ne lenne köztetek méreg- és ürömtermő gyökér!
19 Och ändock han än hörer denna förbannelsens ord, välsignar han sig likaväl i sino hjerta, och säger: Det varder icke än så ondt; jag vill vandra såsom mitt hjerta täckes; och varda alltså de druckne med de törstiga förtappade.
És ha lesz, a ki hallja ez esküvéses kötésnek ígéit, és boldognak állítja magát az ő szívében, ezt mondván: Békességem lesz nékem, ha a szívem gondolata szerint járok is, (hogy a részeg és a szomjas együtt veszszenek):
20 Då skall Herren icke vara honom nådelig; utan då skall Herrans vrede och nit hämnas öfver den mannen, och på honom skola all denna förbannelsen lägga sig, som i denna bokene skrifne äro; och Herren skall utskrapa hans namn under himmelen;
Nem akar majd az Úr annak megbocsátani, sőt felgerjed akkor az Úrnak haragja és búsulása az ilyen ember ellen, és rászáll arra minden átok, a mely meg van írva e könyvben, és eltörli az Úr annak nevét az ég alól.
21 Och Herren skall afskilja honom till det ondt är, utur all Israels slägter, efter all förbundsens förbannelse, som i desso lagbok skrifne äro.
És kiválasztja azt az Úr veszedelemre, Izráelnek minden törzse közül, a szövetségnek minden átka szerint, a melyek meg vannak írva e törvénykönyvben.
22 Och så skall då edor afföda säga edor barn, som efter eder uppkomma, och de främmande, som fjerran långvägs komma, när de se detta landsens plågo, och de krankheter, som Herren dem med besvärat hafver;
És ezt fogja mondani a következő nemzedék, a ti fiaitok, a kik ti utánatok támadnak, és az idegen, a ki messze földről jön el, ha látni fogják e földnek csapásait és nyomorúságait, a melyekkel megnyomorította azt az Úr:
23 Att han allt deras land med svafvel och salt förbränt hafver, så att det icke kan sådt varda, ej heller växer, ej heller någon ört uppgår, lika som Sodom, Gomorra, Adama och Zeboim omstörte äro, hvilka Herren i sine vrede och grymhet omstörte.
Kénkő és só égette ki egész földjét, be sem vethető, semmit nem terem, és semmi fű sem nevekedik rajta; olyan, mint Sodomának, Gomorának, Ádmának és Czeboimnak elsülyesztett helye, a melyeket elsülyesztett az Úr haragjában és búsulásában.
24 Så skola all folk säga: Hvi hafver Herren så gjort desso landena? Hvad är denna hans stora grymma vrede?
Azt fogják majd kérdezni mind a nemzetek: Miért cselekedett az Úr így ezzel a földdel? Micsoda nagy felgerjedése ez a haragnak?
25 Då skall man säga: Derföre, att de hafva gått ifrå Herrans deras fäders Guds förbund, som han med dem gjort hade, då han förde dem utur Egypti land,
És ezt mondják majd: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az ő atyáik Istenének szövetségét, a melyet akkor kötött velök, a mikor kihozta őket Égyiptom földéről;
26 Och de äro bortgångne, och hafva tjent andra gudar, och tillbedit dem; sådana gudar, som de intet kände, och dem de intet tillhörde;
És elmentek, és szolgáltak idegen isteneket, és imádták azokat; olyan isteneket, a kiket nem ismertek volt és nem adott nékik az Isten.
27 Derföre hafver Herrans vrede förgrymmat sig öfver detta land, så att han hafver låtit komma öfver dem all de förbannelser, som i denna bok skrifne stå.
És felgerjedett az Úrnak haragja e föld ellen, hogy reá hozza mindazt az átkot, a mely meg van írva e könyvben.
28 Och Herren hafver drifvit dem utu deras land med stora vrede, grymhet och ogunst, och kastat dem uti ett annat land, såsom det i denna dag befinnes.
És kigyomlálta őket az Úr az ő földjökről haragjában, búsulásában és nagy indulatjában; és vetette őket más földre, a mint mai nap is van.
29 Herrans vår Guds hemlighet är uppenbarad oss och vårom barnom till evig tid, att vi all dessa lagsens ord göra skole.
A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké mind örökké, hogy e törvénynek minden ígéjét beteljesítsük.