2 Kungaboken 14

1 Uti andro årena Joas, Joahas sons, Israels Konungs, vardt Amazia Konung, Joas, Juda. Konungs, son.

Második évében Jóásnak, Jehóácház fiának, Izraél királyának, király lett Amacjáhú, Jóás fia, Jehúda királya.

2 Fem och tjugu åra gammal var han, då han vardt Konung; och regerade nio och tjugu år i Jerusalem; hans moder het Joaddan af Jerusalem.

Huszonöt éves volt, midőn király lett és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Jehóaddán Jeruzsálemből.

3 Och han gjorde det Herranom väl behagade; dock icke såsom hans fader David, utan såsom hans fader Joas gjort hade, så gjorde han ock.

És tette azt, a mi helyes az Örökkévaló szemeiben, csak nem úgy, mint őse Dávid; egészen aszerint, a mint cselekedett atyja Jóás, úgy cselekedett ő.

4 Ty höjderna vordo icke aflagda; utan folket offrade och rökte ännu på höjderna.

Csak a magaslatok nem szűntek meg; még áldozott és füstölögtetett a nép a magaslatokon.

5 Då han nu var mägtig vorden i riket, slog han sina tjenare, som Konungen hans fader dräpit hade.

És volt, a mint megerősödött kezében a királyság, megölette szolgáit, kik megölték volt atyját, a királyt.

6 Men dråparenas barn drap han icke; såsom ock skrifvet är i Mose lagbok, der Herren budit hade, och sagt: Fäderna skola icke dö för barnens skull, och barnen skola icke dö för fädernas skull; utan hvar och en skall dö för sina synd.

De a gyilkosok gyermekeit nem ölette meg, amint írva van Mózes tanának könyvében, hogy megparancsolta az Örökkévaló, mondván: ne ölessenek meg az atyák a gyermekeik miatt és a gyermekek ne ölessenek meg az atyák miatt, hanem mindenki a maga vétkéért ölessék meg.

7 Han slog desslikes de Edomeer i saltdalenom, tiotusend, och vann den staden Sela med strid; och kallade honom Joktheel, allt intill denna dag.

Ő verte meg Edómot a Sósvölgyben: tízezer embert, és bevette Szélát a háborúban; és elnevezte Jokteélnek mind e mai napig.

8 Då sände Amazia båd till Joas, Joahas son, Jehu sons, Israels Konung, och lät säga honom: Kom hit, och låt oss se hvarannan.

Akkoriban küldött Amacjáhú követeket Jehóáshoz, Jehóácháznak, Jéhú fiának fiához, Izraél királyához, mondván: Jer, nézzünk egymás szemébe!

9 Men Joas, Israels Konung, sände till Amazia, Juda Konung, och lät säga honom: Törnebusken, som i Libanon är, sände till cedreträt i Libanon, och sade: Gif dina dotter minom son till hustru; men vilddjuret på markene i Libanon lopp öfver törnebuskan, och förtrampade honom,

Erre küldött Jehóás, Izraél királya Amacjáhúhoz, Jehúda királyához, mondván: A Libánonon levő tövis küldött a Libánonon levő cédrushoz, mondván: add a leányodat fiamnak feleségül. De arra ment a mező vadja, mely a Libánonban volt, és összetaposta a tövist.

10 Du hafver slagit de Edomeer, deraf förhäfver sig ditt hjerta; behåll den prisen, och blif hemma; hvi söker du efter olycko, att du må falla, och Juda med dig?

Igenis megverted Edómot és ezért elkapott téged a szíved; érd be a dicsőséggel és maradj házadban! Miért ingerled föl a veszedelmet, hogy elessél és Jehúda te veled?

11 Men Amazia hörde honom intet. Så drog Joas, Israels Konung, upp; och de besågo hvarannan, han och Amazia, Juda Konung, i BethSemes, som i Juda ligger.

De nem hallgatott rá Amacjáhú. Erre felvonult Jehoás, Izraél királya, és szembe néztek egymással, ő meg Amacjáhú, Jehúda királya a Jehúdabeli Bét-Sémesben.

12 Men Juda vardt slagen för Israel, så att hvar och en flydde i sina hyddo.

És vereséget szenvedett Jehúda Izraél előtt, és megfutamodtak kiki sátraihoz.

13 Och Joas, Israels Konung, grep Amazia, Juda Konung, Joas son, Ahasia sons, i BethSemes; och kom till Jerusalem, och ref omkull, murarna i, Jerusalem, ifrån Ephraims port, allt intill hörnporten, fyrahundrad alnar långt.

Amacjáhút pedig; Jehúda királyát, Jehóásnak, Achazjáhú fiának a fiát elfogta Jehóás, Izraél királya Bét-Sémesben; bevonult Jeruzsálembe és rést ütött Jeruzsálem falában Efraim kapujától a sarok-kapuig, négyszáz könyöknyit.

14 Och tog allt det guld och silfver, och tyg, som funnet vardt i Herrans hus, och i Konungshusens fatebur, dertill barnen, till pant; och drog åter till Samarien.

És elvette mind az aranyat és ezüstöt, meg mind az edényeket, melyek találtattak az Örökkévaló házában és a király házának kincstáraiban, valamint a túszokat, és visszatért Sómrónba.

15 Hvad nu mer af Joas sägande är, det han gjort hafver, och hans magt, och huru han med Amazia, Juda Konung, stridde, si, det är skrifvet uti Israels Konungars Chrönico.

Jehóásnak egyéb dolgai pedig, amit cselekedett és hőstettei s ahogy harcolt Amacjáhú, Jehúda királya ellen, nemde meg vannak írva Izraél királyai történetének könyvében.

16 Och Joas afsomnade med sina fader, och vardt begrafven i Samarien ibland Israels Konungar; och hans son Jerobeam vardt Konung i hans stad.

És feküdt Jehóás ősei mellé és eltemették Sómrónban Izraél királyai mellé. És király lett helyette fia, Járobeám.

17 Men Amazia. Joas son, Juda Konungs, lefde efter Joas död, Joahas sons, Israels Konungs, i femton år.

És élt Amacjáhú, Jóás fia, Jehúda királya Jehóásnak, Jehóácház fiának, Izraél királyának halála után tizenöt évig.

18 Hvad nu mer af Amazia sägandes är, det är skrifvet uti Juda Konungars Chrönico.

Amacjáhú egyéb dolgai pedig, nemde meg vannak írva Jehúda királyai történetének könyvében.

19 Och de gjorde ett förbund emot honom i Jerusalem; men han flydde till Lachis. Och de sände efter honom till Lachis, och dråpo honom der.

Összeesküvést szőttek ellene Jeruzsálemben, és elmenenekült Lákhísba; de küldtek utána Lákhísba és megölték ott.

20 Och de förde honom dädan på hästar; och han vardt begrafven i Jerusalem, när sina fäder uti Davids stad.

Elvitték őt lovakon és eltemették Jeruzsálemben ősei mellé Dávid városában.

21 Och hela Juda folk togo Asaria, uti lians sextonde äre, och gjorde honom till Konung i hans faders Amazia stad.

Erre vette Jehúda egész népe Azarját, ő pedig tizenhat éves volt, és királlyá tették őt, atyja Amacjáhú helyett.

22 Han byggde Elath, och fick det igen under Juda, sedan Konungen med hans fäder afsomnad var.

Ő építette Élátot és visszaszerezte Jehúdának, azután hogy a király ősei mellé feküdt.

23 Uti femtonde årena Amazia, Joas sons, Juda Konungs, vardt Jerobeam, Joas son, Konung öfver Israel i Samarien, ett och fyratio år,

Tizenötödik évében Amacjáhúnak, Jóás fiának, Jehúda királyának, király lett Járobeám, Jóás fia, Izraél királya Sómrónban, negyvenegy évig.

24 Och gjorde det ondt varför Herranom, och öfvergaf icke alla Jerobeams, Nebats sons, synder, den Israel kom till att synda.

És tette azt, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben, nem tért el mind a vétkeitől Járobeámnak, Nebát fiának, a ki vétkezésre indította Izraélt.

25 Men han tog igen Israels gränsor, ifrå Hamath allt intill hafvet, som ligger i hedmarkene, efter Herrans Israels Guds ord, som han sagt hade genom, sin tjenare Propheten Jona, Amitthai son, som var af GathHepher.

Ő szerezte vissza Izraél határát Chamát felől, a sivatag tengeréig, az Örökkévalónak, Izraél Istenének szava eszerint, melyet szólt szolgája, a Gát-Chéferből való Jóna, Amittáj fia, próféta által.

26 Ty Herren såg till Israels svåra jämmer, så att ock de innelyckte och igenlefde förgingos; och ingen hjelpare var i Israel.

Mert látta az Örökkévaló Izraélnek fölötte erős nyomorúságát: oda van az elzárt és oda van a magára hagyott, sem segítője nincsen Izraélnek.

27 Och Herren hade icke sagt, att han ville utskrapa Israels namn under himmelen; utan halp dem genom Jerobeam, Joas son.

De nem mondta az Örökkévaló, hogy eltörli Izraél nevét az ég alól. Megsegítette tehát őket Jároheám, Jóás fia által.

28 Hvad nu mer af Jerobeam sägandes är, och allt det han gjort hafver, och hans magt, huru han stridt hafver, och huru han igenfick Damascon och Hamath till Juda i Israel, si, det är skrifvet i Israels Konungars Chrönico.

Járobeám egyéb dolgai pedig és mind az, a mit cselekedett és hőstettei, ahogy harcolt és a hogy visszaszerezte Damaszkuszt és Chamátot, a Jehúdáét, Izraél számára, nemde meg vannak írva Izraél királyai történetének könyvében.

29 Och Jerobeam afsomnade med sina fäder, Israels Konungar; och hans son Zacharia vardt Konung i hans stad.

És feküdt Járobeám ősei mellé, Izraél királyai mellé. És király lett helyette fia, Zakarja.