2 Krönikeboken 19

1 Men Josaphat, Juda Konung, kom hem igen med frid till Jerusalem.

És visszatért Jehósáfát; Jehúda királya, a házába békében Jeruzsálembe.

2 Och gick ut emot honom. Jehu, Hanani son, Siaren, och sade till Konung Josaphat: Skulle du så hjelpa den ogudaktiga, och älska dem som Herran hata? Och fördenskull är öfver dig Herrans vrede.

És kiment elé Jéhú, Chanáni fia, a látó, és szólt Jehósáfát királyhoz: A gonosznak kellett-e segítened és az Örökkévaló gyűlölőit szereted? Emiatt van rajtad harag az Örökkévalótól!

3 Så är dock likväl något godt funnet i dig, att du hafver borthäfvit de lundar utu landena, och hafver skickat ditt hjerta till att söka Gud.

Azonban jó dolgok találtattak nálad, mert kipusztítottad az asérákat az országból és irányítottad szívedet, hogy keresd az Istent.

4 Alltså blef Josaphat i Jerusalem. Och han drog åter ut ibland folket, allt ifrå BerSeba, och in uppå Ephraims berg, och igenkallade dem till Herran deras fäders Gud.

És maradt Jehósáfát Jeruzsálemben; aztán ismét kiment a nép közé Beér-Sebától Efráim hegységéig és visszatérítette őket az Örökkévalóhoz, őseik Istenéhez.

5 Och han beställde domare i landena uti alla Juda fasta städer, ju några uti hvar stad;

És bírákat állított az országban mind a Jehúda erősített városaiban, minden egyes városba.

6 Och sade till domarena: Ser till hvad I gören; förty I hållen icke menniskodom, utan Herrans, och han är med eder i domen.

És szólt a bírákhoz: Nézzétek, mit tesztek, mert nem az embernek ítéltek, hanem az Örökkévalónak; és ő veletek van az ítélet ügyében.

7 Derföre, låter Herrans fruktan vara när eder. Tager eder vara, och görer så; ty när Herranom vårom Gud är ingen orätt, eller anseende till personer, ej heller tager han gåfvor.

Most tehát legyen rajtatok az Örökkévaló rettegése, vigyázva cselekedjetek, mert az Örökkévalónál, ami Istenünknél nincs jogtalanság, sem személyre való tekintet, sem vesztegetés elfogadása.

8 Ock satte Josaphat i Jerusalem utaf Leviterna och Presterna, och utaf de öfversta fäderna i Israel, öfver Herrans dom och saker, och lät dem bo i Jerusalem;

És Jeruzsálemben is állított Jehósáfát a leviták és papok és az atyai házak fejei közül Izraelből az Örökkévaló ítélete számára és a perre; és visszatértek Jeruzsálembe.

9 Och böd dem och sade: Görer alltså uti Herrans fruktan, med tro och rätto hjerta.

És megparancsolta nekik, mondván: Így cselekedjetek az Örökkévaló félelmében, hűséggel és tökéletes szívvel.

10 Uti alla de saker, som komma till eder ifrån edra bröder, som bo i sina städer, emellan blod och blod, emellan lag och bud, emellan seder och rätter, skolen I undervisa dem, att de icke förbryta sig emot Herran, och en vrede må komma öfver eder, och edra bröder; görer alltså, så varden I icke brottslige.

És minden per, amely hozzátok jut testvéreitektől, akik a városaikban laknak, vér és vér között, tan és parancsolat között, törvények s rendeletek között – intsétek meg őket, hogy ne essenek bűnbe az Örökkévaló iránt és harag volna rajtatok s testvéreiteken; így cselekedjetek és ne essetek bűnbe.

11 Si, Amaria Presten är öfverste öfver eder i alla Herrans saker; så är Sebadia, Ismaels son, Förste i Juda hus, i alla Konungssaker; så hafven I ämbetsmän Leviterna för eder. Varer tröste, och görer så, och Herren varder blifvandes med dem goda.

És íme Amarjáhú, a főpap, fölöttetek legyen az Örökkévaló minden ügyében és Zebadjáhú, Jismaél fia, az elöljáró Jehúda házából, a király minden ügyében, és tisztviselők legyenek a leviták előttetek; legyetek erősek és cselekedjetek és az Örökkévaló lesz azzal, aki jó.