1 Krönikeboken 14

1 Och Hiram, Konungen i Tyro, sände båd till David, och cedreträ, murmästare och timbermän, att de skulle bygga honom ett hus.

Külde pedig Hírám, Tírus királya Dávidhoz követeket: czédrusfákat, kőmíveseket és ácsmestereket, hogy néki házat csináljanak.

2 Och David förmärkte, att Herren hade stadfäst honom till Konung öfver Israel; ty hans rike steg upp för hans folks Israels skull.

És megismeré Dávid, hogy az Úr őt megerősítette a királyságban Izráel felett, mivelhogy igen felmagasztaltatott vala az ő országa az ő népéért, az Izráelért.

3 Och David tog ännu flera hustrur i Jerusalem, och födde ännu flera söner och döttrar.

Vőn pedig Dávid még több feleséget Jeruzsálemben, és nemze Dávid még több fiakat és leányokat.

4 Och de honom födde vordo i Jerusalem, heto alltså: Sammua, Sobab, Nathan, Salomo,

És ezek neveik azoknak, a kik születtek néki Jeruzsálemben: Sammua, Sobáb, Nátán és Salamon,

5 Jibhar, Elisua, Elephelet,

Ibhár, Elisua és Elpélet,

6 Noga, Nepheg, Japhia,

Nógah, Néfeg és Jáfia,

7 Elisama, BelJada, Eliphelet.

Elisáma, Beheljada és Elifélet.

8 Och då de Philisteer hörde, att David var smord till Konung öfver hela Israel, drogo de alle upp till att söka David. Då David det hörde, drog han ut emot dem.

Megértvén pedig a Filiszteusok, hogy Dávid királylyá kenetett fel az egész Izráel felett, feljövének mind a Filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Mely dolgot mikor Dávid meghallott, azonnal ellenök ment.

9 Och de Philisteer kommo, och lade sig neder i Rephaims dal.

A Filiszteusok pedig eljövén, elszéledének a Réfaim völgyében.

10 Men David frågade Gud, och sade: Skall jag draga upp emot de Philisteer, och vill du gifva dem i mina hand? Herren sade till honom: Drag upp, jag hafver gifvit dem i dina händer.

Akkor Dávid megkérdé az Istent, mondván: Felmenjek-é a Filiszteusok ellen, és kezembe adod-é őket? És monda néki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom őket.

11 Och då de drogo upp till BaalPerazim, slog David dem der. Och David sade: Gud hafver förskingrat mina fiendar genom mina hand, såsom vattnet förskingras. Deraf kallade de det rummet BaalPerazim.

Felmenének azért Baál-perásimba, és ott Dávid őket megveré, és monda Dávid: Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem által, mint a vizeknek oszlását; azért nevezék azt a helyet Baál-perásimnak.

12 Och de läto der deras gudar, hvilka David böd uppbränna i eld.

És ott hagyák az ő bálvány isteneiket, és Dávid megparancsolá, hogy megégessék azokat.

13 Men de Philisteer gjorde åter redo, och lade sig neder i dalenom.

Ismét feltámadának a Filiszteusok és a völgyben szétterjeszkedtek.

14 Och David frågade åter Gud. Och Gud sade till honom: Du skall icke draga upp efter dem; utan böj ifrå dem, att du må komma emot dem in mot päronaträn.

Azért Dávid ismét megkérdé az Istent, és monda az Isten néki: Ne menj fel utánok, hanem fordulj el tőlök, és menj reájok a szederfák irányában;

15 När du då hörer ett ruskande ofvan i päronaträn gångandes, så far ut till stridena; ty Gud är der utdragen för dig, till att slå de Philisteers här.

És mikor hallándod a járás dobogását a szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra; mert az Isten te előtted megyen, hogy megverje a Filiszteusok táborát.

16 Och David gjorde såsom Gud honom budit hade. Och de slogo de Philisteers här, allt ifrå Gibeon intill Gaser.

Dávid azért úgy cselekedék, a mint néki Isten meghagyta volt, és vágák a Filiszteusok táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig.

17 Och Davids namn gick ut i all land. Och Herren lät hans räddhåga komma öfver alla Hedningar.

És elterjede Dávid híre az országokban, és az Úr adá a tőle való félelmet minden pogányokra.