Zaburi 78
1 Watu wangu, sikieni mafundisho yangu, sikilizeni maneno ya kinywa changu.
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 Nitafungua kinywa changu katika mifano; nitaimba kuhusu mambo yaliyofichika yahusuyo yaliyopita.
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 Haya ni mambo ambayo tumeyasikia na kujifunza mambo ambayo mababu zetu wametuambia sisi. Hatutawaficha uzao wao.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 Tutawaambia kizazi kijacho kuhusu sifa anazostahili Yahwe kwa matendo yake, nguvu zake, na maajabu ambayo ameyafanya.
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 Kwa kuwa yeye alianzisha agano la amri katika Yakobo na sheria maalumu katika Israeli. Yeye aliamuru mababu zetu kuwa walipaswa kuzifundisha kwa watoto wao.
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 Aliamuru hivi ili kwamba kizazi kijacho kiweze kuzijua amri zake, ili wawafundishe wana ambao bado hawajazaliwa.
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 Kisha wangeweka tumaini lao katika Mungu na kutokusahau matendo yake bali wazishike amri zake.
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 Ndipo wasingekuwa kama mababu zao, ambao walikuwa wakaidi na wenye uasi, kizazi ambacho mioyo yao haikuwa kamilifu, na ambao roho zao hazikuwa na nia thabiti na aminifu kwa Mungu.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 Waefraimu walikuwa na silaha na upinde, lakini walikimbia siku ya vita.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 Hawakutunza agano na Mungu, na walikataa kutii sheria yake.
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 Walisahau matendo yake, mambo ya ajabu ambayo yeye amewaonesha wao.
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 Walisahau mambo ya ajabu aliyofayafanya machoni pa mababu zao katika nchi ya Misri, katika ardhi ya Soani.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 Aliigawa bahari na akawaongoza katikati ya bahari; aliyafanya maji yasimame kama kuta.
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 Wakati wa mchana aliwaongoza kwa wingu na usiku wote kwa nuru ya moto.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 Alipasua miamba jangwani, na aliwapa maji mengi, ya kutosha kujaza vina virefu vya bahari.
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 Alifanya maporomoko ya maji kutiririka tokea mwambani na aliyafanya maji yatiririke kama mito.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 Lakini bado waliendelea kutenda dhambi dhidi yake, wakiasi dhidi ya Aliye Juu katika jangwa.
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 Walimjaribu Mungu mioyoni mwao kwa kuomba chakula cha kuwatosheleza hamu zao.
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 Waliongea dhidi ya Mungu; walisema, “Kweli Mungu anaweza kuweka meza ya chakula kwa ajili yetu jangwani?
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Tazama, wakati alipoupiga mwamba, maji yalibubujika, mito ikafurika. Lakini anaweza kutoa mkate tena? Ataweza kuleta nyama kwa watu wake?”
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 Yahwe aliposikia haya, alikasirika; moto wake uliwaka dhidi ya Yakobo, hasira yake ikamshambulia Israeli,
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 kwa sababu hawakumwamini Mungu na hawakuamini katika wokovu wake.
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 Lakini yeye bado aliziamuru mbingu juu na kufungua milango ya mbingu.
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 Aliwanyeshea mana ili wale, na aliwapa nafaka kutoka mbinguni.
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 Watu walikula mikate ya malaika. Aliwatumia chakula kingi.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 Alisababisha upepo wa mashariki kupiga mawinguni, na kwa uweza wake aliuongoza upepo wa kusini.
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 Aliwanyeshea nyama kama mavumbi, na ndege kama wingi wa mchanga wa baharini.
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 Walianguka katikati ya kambi yao, na maeneo yote karibu na hema zao.
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 Hivyo walikula na walishiba. Maana aliwapa kile walichokitamani sana.
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 Lakini walikuwa bado hawajatosheka; chakula chao kilikuwa bado kinywani mwao.
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 Ndipo hasira ya Mungu iliwashambulia na kuwaua wenye nguvu kati yao. Aliwaangusha chini vijana wa Israeli.
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 Licha ya hili, waliendelea kutenda dhambi na hawakuyaamini matendo yake ya ajabu.
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 Hivyo Mungu alizikatisha siku zao; miaka yao ilijawa na hofu.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 Wakati wowote Mungu alipowataabisha, nao waligeuka na kumtafuta yeye kwa bidii.
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 Walikumbuka kuwa Mungu alikuwa mwamba wao na kuwa Mungu Aliye Juu Sana alikuwa mwokozi wao.
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 Lakini walimsifia tu kwa vinywa vyao na kumdanganya kwa maneno yao.
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 Maana mioyo yao haikuwa thabiti kwake, na hawakuwa waaminifu kwa agano lake.
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 Lakini yeye, kwa kuwa alikuwa alikuwa na huruma, aliwasamehe uovu wao na hakuwaangamiza. Ndiyo, wakati mwingi aliizuia hasira yake na hakuionesha ghadhabu yake yote.
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 Alikumbuka kuwa waliumbwa kwa mwili, upepo ambao hupita nao haurudi.
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 Mara ngapi wameasi dhidi yake jangwani na kumuhuzunisha nyikani!
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 Tena na tena walimjaribu Mungu na wakamtilia mashaka Mtakatifu wa Israeli.
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 Hawakufikiria kuhusu uweza wake, jinsi alivyo waokoa dhidi ya adui
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 alipofanya ishara za kutisha katika Misri na maajabu yake katika konde la Soani.
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 Aligeuza mito ya Wamisri kuwa damu ili wasipate kunywa kutoka katika vijito vyao.
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 Alituma makundi ya inzi yaliyowavamia na vyura ambao walisambaa katika nchi yao.
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 Aliwapa mazao yao panzi na kazi yao nzige.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 Aliiharibu mizabibu yao kwa mvua ya mawe na miti ya mikuyu kwa mvua ya mawe zaidi.
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 Aliinyeshea mifugo yao mvua ya mawe na alirusha radi ya umeme ikapiga mifugo yao. Ukali wa hasira yake ulielekea dhidi yao.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 Alituma gadhabu, uchungu na taabu kama wakala aletaye maafa.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 Aliifanyia njia hasira yake; hakuwakinga dhidi ya kifo bali aliwakabidhi kwa pigo.
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 Aliwaua wazaliwa wote wa kwanza katika Misri, wazaliwa wa kwanza wa nguvu zao katika mahema ya Hamu.
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 Aliwaongoza nje watu wake mwenyewe kama kondoo na aliwaelekeza kupitia jangwani kama kundi.
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 Aliwaongoza salama na pasipo na woga, lakini bahari iliwaelemea adui zao.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 Kisha aliwaleta mpaka wa nchi yake takatifu, kwenye mlima huu ambao aliutwaa kwa mkono wake wa kuume.
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 Aliwafukuza mataifa mbele yao na akawapa urithi wao. Aliwakalisha makabila ya Israeli katika mahema yao.
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 Lakini bado walimjaribu na walimkaidi Mungu Aliye Juu na hawakushika amri zake takatifu.
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 Hawakuwa waaminifu na walienenda katika hila kama baba zao; walikuwa sio wa kutegemewa kama upinde mbovu.
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 Kwa maana walimkasirisha kwa mahali pao pa juu na walimgadhabisha hata akawa na hasira ya wivu kwa miungu yao.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 Mungu aliposikia hili, alikasirika na alimkataa kabisa Israeli.
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 Alipaacha patakatifu pa Shilo, na hema alikoishi kati ya watu.
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 Aliruhusu nguvu zake kutekwa na kuutoa utukufu wake mkononi mwa adui.
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 Aliukabidhi upanga watu wake, na aliukasirikia urithi wake.
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 Moto uliwavamia vijana wao wa kiume, na vijana wao wa kike hawakuwa na nyimbo za harusi.
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 Makuhani wao waliangushwa kwa upanga, na wajane wao hawakulia.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 Kisha Bwana aliamshwa kama aliyetoka usingizini, kama shujaa apigaye kelele kwa sababu ya mvinyo.
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 Aliwarudisha adui zake nyuma; aliwaweka kwenye aibu ya milele.
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 Aliikataa hema ya Yusufu, na hakulichagua kabila la Efraimu.
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 Alilichagua kabila la Yuda na Mlima Sayuni aliyoupenda.
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 Alipajenga patakatifu pake kama mbinguni, na kama nchi aliyoiimarisha milele.
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 Alimchagua Daudi, mtumishi wake, alimchukua kutoka zizi la kondoo.
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 Alimtoa kutoka katika kufuata kondoo pamoja na wana wao, na kumweka kuwa mchungaji wa Yakobo, watu wake, na Israeli, urithi wake.
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 Daudi aliwachunga kwa uadilifu wa moyo wake, naye aliwaongoza kwa ujuzi wa mikono yake.
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
