Zaburi 95

1 Njooni, tumwimbie Bwana kwa furaha; tumfanyie kelele za shangwe Mwamba wa wokovu wetu.

Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!

2 Tuje mbele zake kwa shukrani, tumtukuze kwa vinanda na nyimbo.

Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

3 Kwa kuwa Bwana ni Mungu mkuu, mfalme mkuu juu ya miungu yote.

Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

4 Mkononi mwake mna vilindi vya dunia, na vilele vya milima ni mali yake.

A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

5 Bahari ni yake, kwani ndiye aliifanya, na mikono yake iliumba nchi kavu.

A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

6 Njooni, tusujudu, tumwabudu, tupige magoti mbele za Bwana Muumba wetu,

Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!

7 kwa maana yeye ndiye Mungu wetu, na sisi ni watu wa malisho yake, kondoo chini ya utunzaji wake. Kama mkiisikia sauti yake leo,

Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.

8 msiifanye mioyo yenu migumu kama mlivyofanya kule Meriba, kama mlivyofanya siku ile kule Masa jangwani,

Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

9 ambapo baba zenu walinijaribu na kunipima, ingawa walikuwa wameyaona matendo yangu.

A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

10 Kwa miaka arobaini nilikasirikia kizazi kile, nikasema, “Hawa ni taifa ambalo mioyo yao imepotoka, nao hawajazijua njia zangu.”

Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!

11 Hivyo nikatangaza kwa kiapo katika hasira yangu, “Kamwe hawataingia rahani mwangu.”

A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.