< Ayubu 29 >

1 Ayubu akaendelea na hoja yake, akasema:
Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda:
2 “Tazama jinsi ninavyoitamani miezi iliyopita, zile siku ambazo Mungu alikuwa akinilinda,
Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten őrzött engem!
3 wakati taa yake iliniangazia kichwani changu, na kwa mwanga wake Mungu nikapita katikati ya giza!
Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, s világánál jártam a setétet;
4 Natamani siku zile nilizokuwa katika ustawi wangu, wakati urafiki wa Mungu wa ndani ulipoibariki nyumba yangu,
A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!
5 wakati Mwenyezi alikuwa pamoja nami, nao watoto wangu walikuwa wamenizunguka,
Mikor még a Mindenható velem volt, és körültem voltak gyermekeim;
6 wakati njia yangu ilikuwa imenyweshewa siagi, nao mwamba ukanimiminia vijito vya mafuta ya zeituni.
Mikor lábaimat édes tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;
7 “Wakati nilipokwenda kwenye lango la mji na kuketi katika kiwanja,
Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:
8 vijana waliniona wakakaa kando, nao wazee walioketi wakasimama;
Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek és állottak.
9 wakuu wakaacha kuzungumza na kuziba vinywa vyao kwa mikono yao;
A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.
10 wenye vyeo wakanyamazishwa, nazo ndimi zao zikagandamana na makaakaa ya vinywa vyao.
A főemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt.
11 Yeyote aliyenisikia alinena mema juu yangu, nao walioniona walinisifu,
Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felőlem.
12 kwa sababu nilimwokoa maskini aliyeomba msaada, naye yatima aliyekuwa hana wa kumsaidia.
Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége.
13 Mtu aliyekuwa karibu kufa alinibariki, nami niliufanya moyo wa mjane kuimba.
A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.
14 Niliivaa haki kama vazi langu; uadilifu ulikuwa joho langu na kilemba changu.
Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.
15 Nilikuwa macho ya kipofu na miguu kwa kiwete.
A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.
16 Nilikuwa baba kwa mhitaji; nilimtetea mgeni.
A szűkölködőknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.
17 Niliyavunja meno makali ya waovu, na kuwapokonya wahanga kwenye meno yao.
Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.
18 “Nikafikiri, ‘Nitafia katika nyumba yangu mwenyewe, nazo siku zangu zitakuwa nyingi kama chembechembe za mchanga.
Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.
19 Mizizi yangu itafika mpaka kwenye maji, nao umande utakaa juu ya matawi yangu usiku kucha.
Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.
20 Utukufu wangu utabakia kuwa mpya ndani yangu, upinde wangu daima utaendelea kuwa mpya mkononi mwangu.’
Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben.
21 “Watu walinisikiliza kwa tumaini, wakingojea ushauri wangu kwa utulivu.
Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra.
22 Baada ya mimi kuzungumza, hawakusema zaidi; maneno yangu yaliingia masikioni mwao kwa makini.
Az én szavaim után nem szóltak többet, s harmatként hullt rájok beszédem.
23 Waliningojea kama manyunyu ya mvua na kuyapokea maneno yangu kama ardhi inyonyavyo mvua ya vuli.
Mint az esőre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.
24 Walipokata tamaa niliwaonyesha uso wa furaha; nuru ya uso wangu ilikuwa ya thamani kwao.
Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.
25 Niliwachagulia njia na kukaa kama mkuu wao; niliishi kama mfalme katikati ya majeshi yake; nikawa kama yeye anayewafariji waombolezaji.
Örömest választottam útjokat, mint főember ültem ott; úgy laktam ott, mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.

< Ayubu 29 >