< Romanos 9 >

1 Digo lo que es verdad en Cristo, y no miento, mi conciencia dando testimonio conmigo en el Espíritu Santo,
Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által,
2 que estoy lleno de tristeza y dolor infinito en mi corazón.
hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívem fájdalma,
3 Porque tengo el deseo de tomar sobre mí la maldición, separado de Cristo, si así pudiera favorecer a mis hermanos, mi familia en la carne, mi propia raza.
mert kívánnám, hogy inkább én lennék átkozott, Krisztustól elszakítva, az én atyámfiaiért, test szerint való rokonaimért,
4 que son israelitas: de los cuales Dios adoptó como hijos, y Dios estuvo entre ellos con su presencia gloriosa, y les dio los pactos, la entrega de la ley de Moisés, el culto, y las promesas;
akik izraeliták, akiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az istentisztelet és az ígéretek
5 son los descendientes de los patriarcas, y de los cuales según la carne vino Cristo, quién es Dios sobre todo, a quien sea bendición eternamente. Que así sea. (aiōn g165)
akiké az atyák, és akik közül való test szerint a Krisztus, aki mindenekfelett örökké áldandó Isten, Ámen. (aiōn g165)
6 Pero no es como si la palabra de Dios no tuviera efecto. Porque no todos son descendientes Israel, son verdadero pueblo de Israel.
Az pedig nem lehet, hogy Isten beszéde meghiúsuljon. Mert nem mindnyájan izraeliták, akik Izraeltől valók,
7 Y no todos son hijos, porque son la simiente de Abraham; Dios le había dicho:”Tu descendencia vendrá por medio de Isaac”.
és nem mindnyájan Ábrahám gyermekei, akik az ő utódai, hanem amint meg van írva: „Aki Izsáktól származik, azt nevezik majd utódodnak.“
8 Es decir, no son los hijos de la carne, sino los hijos de la promesa de Dios, quienes son considerados verdaderos descendientes.
Azaz nem a testi származás szerinti utódok az Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számítanak az ő utódainak.
9 Porque esta es la palabra de la promesa de Dios: “En este momento vendré, y Sara tendrá un hijo”.
Mert az ígéretnek beszéde ez: „abban az időben eljövök és Sárának fia lesz.“
10 Y no solo eso, sino que Rebecca estaba por tener un hijo con nuestro padre Isaac,
De nemcsak ő, hanem Rebeka is példa, aki egytől fogant méhében, Izsáktól, a mi Atyánktól.
11 Antes de que los niños hubieran nacido, o hubieran hecho algo bueno o malo, Dios anunció a Rebeca para que el propósito de Dios y su elección permaneciera, no por obras, sino por él que llama,
Még amikor meg sem születtek fiai, és semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, – hogy Istennek kiválasztás szerint való végzése megálljon, nem cselekedetekből, hanem az elhívó akarata szerint, –
12 Se le dijo a ella, “el mayor será el servidor del menor”.
megmondatott neki, hogy a nagyobbik szolgál majd a kisebbnek,
13 Como Está escrito, yo ame a Jacob, pero a Esaú odie.
amint meg van írva: „Jákobot szerettem, Ézsaút pedig gyűlöltem.“
14 ¿Qué podemos decir entonces? ¿Dios es injusto? en ninguna manera!
Mit mondjunk tehát? Vajon nem igazságtalanság ez Istentől? Semmiképpen!
15 Porque Dios dijo a Moisés: Tendré misericordia del que yo tenga misericordia, y me compadeceré del que yo me compadezca.
Mert Mózesnek ezt mondja: „Könyörülök azon, akin könyörülök és kegyelmezek annak, akinek kegyelmezek.“
16 Entonces, no es por el deseo o el intento del hombre, sino por la misericordia de Dios.
Ezért nem azé, aki akarja, és nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.
17 Porque las Sagradas Escrituras dicen a Faraón: Para esto mismo te exalté, para hacer ver mi poder en ti, y para que haya conocimiento de mi nombre por toda la tierra.
Mert az Írás azt mondja a fáraónak: „Arra rendeltelek téged, hogy megmutassam rajtad az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön.“
18 Entonces, a su placer, él tiene misericordia de un hombre, y cuando lo desea, endurece su corazón.
Ezért, akin akar, könyörül, akit pedig akar, megkeményít.
19 Pero tú me dirás: ¿Por qué él todavía nos hace responsables? ¿Quién puede ir en contra de su propósito?
Azt mondod erre nekem: Akkor miért vádol hát engem? Hiszen az ő akaratának kicsoda állhat ellen?
20 Pero, oh hombre, ¿quién eres tú, para pedirle cuentas a Dios? acaso él vaso de barro le dirá al que lo hizo, ¿Por qué me hiciste así?
De hát kicsoda vagy te, ó, ember, hogy perbe szállsz Istennel? „Mondhatja-e a készítmény a készítőnek: miért formáltál engem így?“
21 ¿O acaso el alfarero no tiene el derecho de hacer de una parte de su barro una vasija para uso especial, y de otra una vasija de uso común como?
A fazekasnak nincs-e hatalma az agyagon, hogy ugyanabból az anyagból az egyik edényt ékességre, a másikat pedig közönséges használatra készítse?
22 ¿Qué sucedería si Dios, deseando que se vieran su ira y su poder, soportó durante mucho tiempo los vasos de la ira que estaban listos para la destrucción,
Isten pedig nem a haragját akarta-e megmutatni, és hatalmát megismertetni, és ezért nagy béketűréssel szenvedte el a harag edényeit, amelyek pusztulásra készültek,
23 y para hacer notorias la riqueza de su gloria, las mostró para con los vasos de misericordia, que él preparó de antemano para gloria,
és nem az ő dicsőségének gazdagságát akarta-e megismertetni az irgalom edényein, amelyeket eleve dicsőségre készített?
24 incluso nosotros, los cuales también ha llamado, no solo de los judíos, sino de los gentiles?
Ilyenekké hívott el minket is, nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is,
25 Como él dice en Oseas, “serán nombrados mi pueblo que no eran Mi Pueblo, y la que no era amada, la llamaré mi amada”.
amint Hóseásnál is mondja: „Hívom a nem-népemet népemnek és a nem-szeretettet szeretettnek.
26 Y en el lugar donde se les dijo, ustedes no son mi pueblo, allí serán nombrados los hijos del Dios viviente.
És úgy lesz, hogy azon a helyen, ahol ezt mondták neki: ti nem vagytok népem, ott az élő Isten fiainak fogják őket hívni“.
27 E Isaías clama acerca de Israel: Aunque el número de los hijos de Israel es como la arena del mar, solo una pequeña parte obtendrá la salvación:
Ézsaiás pedig ezt hirdeti Izraelről: „Ha Izrael fiainak száma annyi volna is, mint a tenger fövenye, csak a maradék tartatik meg,
28 Porque el Señor ejecutará su sentencia en la tierra con justicia y prontitud, poniendo fin y cortándolo en corto.
mert az Úr bevégzi és gyorsan valóra váltja beszédét a földön.“
29 Y, como Isaías había dicho antes, si el Señor de los ejércitos no nos hubiera dado una semilla, hubiésemos sido como Sodoma y Gomorra.
És amint Ézsaiás előre megmondta: „Ha a Seregek Ura nem hagyott volna utódot nekünk, olyanná lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához lennénk hasonlók.“
30 ¿Qué podemos decir? Que los gentiles, que no iban tras la justicia, obtuvieron la justicia, es decir, la justicia que es por la fe:
Mit mondjunk tehát? Azt, hogy a pogányok, akik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, mégpedig a hitből való igazságot.
31 Pero Israel, siguiendo una ley de justicia, no la obtuvo.
Izrael ellenben, amely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére.
32 ¿Por qué? Porque no lo estaban buscando por fe, sino por obras de la ley. Pues tropezaron en la piedra de tropiezo;
Miért? Azért, mert nem hitből keresték, hanem úgy, mintha a törvény cselekedetei révén volna elérhető. Beleütköztek a megütközés kövébe,
33 Como está dicho: He aquí, yo estoy poniendo en Sion piedra de tropiezo, y roca de caída; pero el que tiene fe en él no será avergonzado.
amint meg van írva: „Íme, a megütközés kövét és a megbotránkozás szikláját teszem Sionba, és aki hisz benne, nem szégyenül meg.“

< Romanos 9 >