< Salmos 78 >

1 Escucha, oh mi pueblo, a mi ley; deja que tus oídos se inclinen a las palabras de mi boca.
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 Abriendo mi boca voy a dar una historia, incluso los dichos oscuros de los viejos tiempos;
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 Que han venido a nuestro oído y a nuestro conocimiento, tal como nos fueron dados por nuestros padres.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 No los mantendremos en secreto de nuestros hijos; aclararemos a la generación venidera las alabanzas del Señor y su fortaleza, y las grandes obras de asombro que ha hecho.
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 Puso un testigo en Jacob, e hizo una ley en Israel; que él dio a nuestros padres para que pudieran darles conocimiento de ellos a sus hijos;
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 Para que la generación venidera pueda tener conocimiento de ellos, incluso de los hijos del futuro, que les den a conocer a sus hijos;
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 Para que pongan su esperanza en Dios, y no dejen que las obras de Dios se salgan de sus mentes, sino que guarden sus leyes;
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 y no sean como sus padres, una generación dura e incontrolada; una generación cuyo corazón era duro, cuyo espíritu no era fiel a Dios.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 Los hijos de Efraín, armados con arcos, volvieron las espaldas en el día de la pelea.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 No fueron gobernados por la palabra de Dios, y no quisieron ir en el camino de su ley;
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 Dejaron sus obras fuera de su memoria, y las maravillas que les había hecho ver.
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 Hizo grandes obras delante de sus padres, en la tierra de Egipto, en los campos de Zoán.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 El mar fue cortado en dos para que pudieran pasar; las aguas se juntaron de lado a lado.
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 Durante el día los guiaba en la nube, y durante toda la noche con una luz de fuego.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 Las rocas del desierto fueron quebradas por su poder, y él les dio a beber como de las aguas profundas.
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 Hizo salir arroyos de la peña; y las aguas descender como ríos.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 Y siguieron pecando contra él aún más, apartándose del Altísimo en el desierto;
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 Probando a Dios en sus corazones, pidiendo carne por su deseo.
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 Dijeron palabras crueles contra Dios, diciendo: ¿Puede Dios preparar una mesa en el desierto?
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Mira, la roca fue cortada por su poder, por lo que el agua salió corriendo, y arroyos desbordantes; ¿él puede darnos pan? ¿es capaz de obtener carne para su gente?
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 Así que estas cosas vinieron a oídos del Señor, y él se enojó; y se encendió un fuego contra Jacob, y vino la ira contra Israel;
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 Porque no tenían fe en Dios, ni esperanza en su salvación.
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 Y dio órdenes a las nubes en lo alto, y las puertas del cielo estaban abiertas;
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 Y envió como lluvia de maná, y les dio el grano del cielo.
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 El hombre tomó parte en el alimento de los ángeles; les envió carne en toda su medida.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 Envió un viento del este del cielo, impulsando el viento del sur con su poder.
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 Envió carne sobre ellos como el polvo, y aves emplumadas como la arena del mar,
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 Y él dejó que baje a su lugar de descanso, alrededor de sus tiendas.
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 Así que tenían comida y estaban llenos; porque él les dio su deseo;
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 Pero no se apartaron de sus deseos; y mientras la comida todavía estaba en sus bocas,
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 Vino sobre ellos la ira de Dios, y mató a los más robustos, y acabó con los jóvenes de Israel.
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 Por todo esto siguieron pecando aún más, y no tuvieron fe en sus grandes maravillas.
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 Así que sus días fueron desperdiciados como un aliento, y sus años en problemas.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 Cuando les mandó la muerte, lo buscaron; entonces se volvían a él buscándolo con cuidado;
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 Entonces se acordaban que Dios era su Roca, y el Dios Altísimo su salvador.
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 Pero sus labios y lengua le eran falsos;
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 Y sus corazones no estaban bien con él, y no guardaron su pacto con él.
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 Pero él, lleno de piedad, tiene perdón por el pecado, y no pone fin al hombre: frecuentemente retracta su ira, y no se enoja violentamente.
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 Así que tuvo en cuenta que ellos eran solo carne; un aliento que se va rápidamente, y no volverá.
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 ¡Con qué frecuencia iban contra él en el desierto. y le daban motivo de aflicción en el desierto!
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 Otra vez pusieron a Dios a prueba, y le dieron dolor al Santo de Israel.
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 No tuvieron en cuenta el trabajo de su mano, ni el día en que los quitó del poder de sus enemigos;
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 cómo hizo sus señales en Egipto, y sus maravillas en el campo de Zoán;
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 De modo que sus ríos se convirtieron en sangre, y no pudieron beber de sus arroyos.
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 Envió diferentes tipos de moscas entre ellos, envenenando su carne; y ranas para su destrucción.
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 El dio el aumento de sus campos a los gusanos, los frutos de su industria a los saltamontes.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 Envió hielo para la destrucción de sus vides; sus árboles fueron dañados por el frío glacial.
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 Hielo fue llovido sobre su ganado; tormentas eléctricas enviaron destrucción entre las bandadas.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 Envió sobre ellos el ardor de su ira, su amargo disgusto, y liberó ángeles malvados entre ellos.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 Dejó que su ira se saliera con la suya; él no retuvo su alma de la muerte, sino que dio su vida a la enfermedad.
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 Él dio a la destrucción a todos los primeros hijos de Egipto; los primeros frutos de su fuerza en las tiendas de Cam;
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 Pero él tomó a su pueblo como ovejas, y los guió en la tierra desolada como un rebaño.
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 Los llevó a salvo para que no tuvieran miedo; pero sus enemigos estaban cubiertos por el mar.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 Y él fue su guía a su tierra santa, hasta el monte que su diestra había hecho suyo;
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 Expulsando naciones delante de ellos, marcando la línea de su herencia, y dando a las personas de Israel sus tiendas para un lugar de descanso.
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 Pero ellos se amargaron contra el Dios Altísimo, lo probaron y no guardaron sus leyes;
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 Sus corazones se volvieron atrás y falsos como sus padres; fueron convertidos a un lado como un arco retorcido.
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 Le enojaron con sus altares paganos; adorando ídolos, lo provocaron a celos.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 Cuando esto llegó a oídos de Dios, se enojó mucho y abandonó a Israel por completo;
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 Y se fué del lugar santo en Silo, la tienda que había puesto entre los hombres;
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 Y permitió que sus enemigos capturaran él símbolo de su poder y gloria.
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 Él entregó a su pueblo a la espada, y se enojó con su pueblo.
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 Sus jóvenes fueron quemados en el fuego; y sus vírgenes no fueron alabadas en la canción de la novia.
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 Sus sacerdotes fueron muertos a espada, y sus viudas no lloraron por ellos.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 Entonces el Señor era como el que se despierta del sueño, y como un hombre fuerte que clama por el vino.
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 Sus enemigos fueron rechazados por sus golpes y avergonzados para siempre.
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 Y puso la tienda de José a un lado, y no tomó la tribu de Efraín;
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 Pero él tomó la tribu de Judá para sí, y el monte de Sión, en el cual tuvo placer.
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 E hizo su lugar santo como el alto cielo, como la tierra que él fija para siempre.
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 Tomó a David para que fuera su siervo, y lo llevó del lugar de las ovejas;
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 De cuidar las ovejas que daban leche, lo llevó a dar de comer a Jacob su pueblo, y a Israel su heredad.
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 Y David cuido del pueblo de Dios. Los cuido y dirigió con mano hábil y corazón sincero.
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.

< Salmos 78 >