Salmos 66

1 Emite un alegre clamor a Dios, toda la tierra:

Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.

2 Haz una canción en honor de su nombre: dale alabanza y gloria.

Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!

3 Di a Dios: ¡Cuánto temerán tus obras! debido a tu gran poder, sus enemigos se ven obligados a ponerse bajo sus pies.

Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

4 Deja que toda la tierra te dé culto y te haga canciones; déjalos hacer canciones a tu nombre. (Selah)

Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)

5 Ven y mira las obras de Dios: debe temerse en todo lo que hace a los hijos de los hombres.

Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.

6 El mar se convirtió en tierra seca; atravesaron el río a pie; allí tuvimos gozo en él.

A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.

7 Él está gobernando en el poder para siempre; sus ojos están mirando a las naciones: que sus enemigos no tengan fuerzas contra él. (Selah)

A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)

8 Dan bendiciones a nuestro Dios, pueblos, la voz de su alabanza sea fuerte;

Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.

9 Porque él nos da vida, y no permitió que nuestros pies resbalen.

A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

10 Porque tú, oh Dios, nos has puesto a prueba: probándonos con fuego como la plata.

Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

11 Nos dejas encarcelar; cadenas fueron puestas en nuestras piernas.

Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

12 Dejas que los hombres pasen sobre nuestras cabezas; pasamos por el fuego y el agua; pero nos sacaste a abundancia.

Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.

13 Entraré en tu casa con holocaustos, pagaré mi deuda contigo,

Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

14 Guardando la palabra que salió de mis labios, y la cual dijo mi boca, cuando estaba en problemas.

A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

15 Te daré holocaustos de animales gordos, y humo de ovejas; Haré ofrendas de bueyes y cabras. (Selah)

Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)

16 Vengan, escúchenme, todos ustedes hombres temerosos de Dios, para que les aclare lo que él ha hecho por mi alma.

Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

17 Mi voz subió a él, y fui levantado del inframundo.

Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

18 Dije en mi corazón: Jehová no me escuchará:

Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

19 Pero verdaderamente el oído de Dios ha sido abierto; él ha prestado atención a la voz de mi oración.

Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

20 Alabado sea Dios que no me ha quitado su buena fe y su misericordia.

Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.