Proverbios 8
1 ¿No está la sabiduría clamando, y la voz de la inteligencia sonando?
Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
2 En la parte superior de las autopistas, en la intersección de las carreteras, ella toma su lugar;
magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
3 Cuando los caminos entran a la ciudad, se hace oír su grito, en las puertas su voz es fuerte:
kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
4 A ustedes les llamo, oh hombres; mi voz llegue a los hijos de los hombres.
Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
5 Conviértanse en expertos en la razón, ¡oh, simples! ustedes tontos, tomen el entrenamiento de corazón.
Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
6 Escuchen, porque mis palabras son verdaderas, y mis labios están abiertos para dar a conocer lo recto.
Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
7 Porque la buena fe sale de mi boca, y los labios falsos me repugnan.
mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
8 Todas las palabras de mi boca son justicia; no hay nada falso o retorcido en ellas.
Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
9 Todas ellas son verdad a cuya mente está despierta, y directas para aquellos que obtienen conocimiento.
mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
10 Toma mi enseñanza, y no plata; obtén conocimiento en lugar del mejor oro.
Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
11 Porque la sabiduría es mejor que las joyas, y todas las cosas que se desean no son nada en comparación con ella.
Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
12 Yo, la sabiduría, he convertido la conducta sabia en mi pariente cercano; Me ven como el amigo especial de los propósitos sabios.
Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
13 El temor del Señor se ve al odiar el mal: el orgullo, una alta opinión de uno mismo, el mal camino y la falsa lengua, me son desagradables.
Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
14 El diseño inteligente y el buen sentido son míos; la razón y la fuerza son mías.
Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
15 A través de mí los reyes tienen su poder, y los gobernantes dan las decisiones correctas.
Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
16 A través de mí, los jefes tienen autoridad, y los nobles juzgan en justicia.
általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
17 Los que me han dado su amor son amados por mí, y aquellos que me buscan con cuidado me hallarán.
Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
18 La riqueza y el honor están en mis manos, incluso la riqueza sin igual y la justicia.
Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
19 Mejor es mi fruto que el oro, que el mejor oro; y mi aumento es más deseado que la plata.
Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
20 En el camino de la justicia voy, en el camino de los juicios justos,
Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
21 pues daré a los que me aman riquezas por su herencia, haciendo llenas sus tiendas.
hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
22 El Señor me hizo el comienzo de su camino, la primera de sus obras en el pasado.
Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
23 Desde los días eternos, me fue dado mi lugar, desde el nacimiento de los tiempos, antes que la tierra fuese.
Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
24 Cuando no había fondo, me dieron a luz, cuando no había fuentes que fluyeran con agua.
Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
25 Antes que pusiera los montes en su lugar, antes de que nacieran las colinas,
mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
26 cuando no había hecho la tierra, ni los campos, ni el polvo del mundo.
míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
27 Cuando preparó los cielos, yo estaba allí: cuando puso un arco sobre la faz del abismo:
Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
28 Cuando hizo fuertes los cielos arriba: cuando las fuentes del abismo se fijaron:
midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
29 Cuando puso un límite al mar, para que las aguas no vayan en contra de su palabra: cuando puso en posición las bases de la tierra:
midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
30 Entonces yo estaba a su lado, como un maestro de obras; y yo era su deleite día tras día, tocando delante de él en todo el tiempo;
Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
31 Jugando en su tierra; y mi deleite fue con los hijos de los hombres.
játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
32 Escúchenme, hijos míos, porque son felices los que guardan mis caminos.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
33 Tomen ustedes mi enseñanza y háganse sabio; no la dejen ir.
Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
34 Bienaventurado el hombre que me presta atención, mirando a mis puertas día tras día, manteniendo su lugar junto a las columnas de mi casa.
Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
35 Porque él que me recibe, obtiene vida, y la gracia del Señor vendrá a él.
Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
36 Pero él que se aparta de mí, hace mal a su alma: todos mis enemigos están enamorados de la muerte.
de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
