Job 36
1 Y Eliu continuó diciendo:
És folytatá Elihu, és monda:
2 Dame un poco más de tiempo para declarar; porque todavía tengo algo que decir en defensa de Dios.
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
3 Obtendré mi conocimiento de lejos, y le daré justicia a mi Hacedor.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
4 Porque verdaderamente mis palabras no son falsas; Uno que es perfecto en su conocimiento está hablando contigo.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
5 He aquí, Dios es grande, no aborrece, es poderoso en la virtud de su corazón.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
6 No perdona la vida al impio, y da a los oprimidos sus derechos;
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 No apartará los ojos de los justos, hasta el trono de los reyes, los afirma para siempre, exaltandolos.
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 Y si han sido encarcelados en cadenas, y cautivos en cuerdas de aflicción,
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 Entonces les deja claro lo que han hecho, incluso las obras malvadas de las que se enorgullecen.
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
10 Su oído está abierto a su enseñanza, y él les da órdenes para que sus corazones se vuelvan del mal.
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
11 Si escuchan su voz y cumplen su palabra, entonces él les da larga vida y años llenos de placer.
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
12 Pero si no, perecerán a espada llegan y morirán sin conocimiento.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 Los que no temen a Dios mantienen la ira acumulada en sus corazones; No dan gritos de ayuda cuando son hechos prisioneros.
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
14 Llegan a su fin cuando aún son jóvenes, su vida es corta como la de aquellos que se usan con fines sexuales en la adoración de sus dioses.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 Él salva al afligido en su aflicción, abriendo sus oídos en tiempos de opresión.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 También te apartará de la boca de tus adversarios, a lugar espacioso libre de angustias; te asentará mesa llena de grosura.
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 Pero tú has cumplido el juicio del malvado, contra la justicia y el juicio que lo sustenta todo.
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 Ten cuidado que en su ira no te quite con golpe, porque ni un gran rescate te libera.
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
19 Hará él estima de tus riquezas, ni tu oro ni la potencia de tu poder.
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
20 No anheles la noche cuando la gente asciende a su lugar.
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
21 Ten cuidado, de no volverte al pecado, porque has escogido el mal, en lugar de la miseria.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22 Verdaderamente Dios es excelso en su potencia; ¿Quién es un maestro como él?
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
23 ¿Quién alguna vez le dio órdenes, o le dijo, has hecho mal?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 Mira que tienes que alabar su obra, sobre el cual los hombres hacen canciones.
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
25 Todas las personas la están mirando; él hombre la ve desde lejos.
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 En verdad, Dios es grande, más grande que todo nuestro conocimiento; El número de sus años no pueden ser contados.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 Porque toma las gotas del mar; los envía a través de su niebla como lluvia,
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
28 Que desciende del cielo y cae sobre los pueblos.
A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 ¿Y quién sabe cómo se extienden las nubes o los truenos de su tienda?
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
30 Mira, él está extendiendo su niebla, cubriendo con ella las cimas de las montañas.
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
31 Porque por éstos da comida a los pueblos, y pan en plena medida.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
32 con las nubes encubre la luz, y le manda no brillar, interponiendo aquéllas.
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
33 El trueno deja en claro su pasión, y la tormenta da noticias de su ira.
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
