Proverbios 18
1 Segun su antojo busca el que se desvía; en toda doctrina se envolverá.
A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2 No toma placer el loco en la inteligencia, sino en lo que descubre su corazón.
Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3 Cuando viene el impío, viene también el menosprecio, y con el deshonrador la afrenta.
Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4 Aguas profundas son las palabras de la boca del hombre; y arroyo revertiente, la fuente de la sabiduría.
Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5 Tener respeto a la persona del impío, para hacer caer al justo de su derecho, no es bueno.
A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6 Los labios del loco vienen con pleito; y su boca a plaga llama.
A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7 La boca del loco es quebrantamiento para sí, y sus labios son lazos para su alma.
A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8 Las palabras del chismoso parecen blandas, mas ellas descienden hasta lo íntimo del vientre.
A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9 También el que es negligente en su obra es hermano del gran desolador.
A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10 Torre fuerte es el nombre del SEÑOR; a él correrá el justo, y será levantado.
Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11 Las riquezas del rico son la ciudad de su fortaleza, y como un muro alto en su imaginación.
A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12 Antes del quebrantamiento se eleva el corazón del hombre, y antes de la honra es el abatimiento.
A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13 El que responde palabra antes de oír, le es locura y oprobio.
A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14 El espíritu del hombre soportará su enfermedad; mas ¿quién soportará al espíritu quebrantado?
A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15 El corazón del entendido adquiere sabiduría; y el oído de los sabios busca la ciencia.
Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16 El don del hombre le ensancha el camino, y le lleva delante de los grandes.
Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
17 El justo es el primero en su pleito; y su adversario viene, y le busca.
Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18 La suerte pone fin a los pleitos, y desparte los fuertes.
A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19 El hermano ofendido es más tenaz que una ciudad fuerte; y las contiendas de los hermanos son como cerrojos de alcázar.
A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20 Del fruto de la boca del hombre se llenará su vientre; se saciará del producto de sus labios.
A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21 La muerte y la vida están en poder de la lengua; y el que la ama comerá de sus frutos.
Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22 El que halló esposa halló el bien, y alcanzó la benevolencia del SEÑOR.
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23 El pobre habla con ruegos; mas el rico responde durezas.
Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24 El hombre que tiene amigos, ha de mostrarse amigo; y amigo hay más unido que un hermano.
Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
