Job 15

1 Y respondió Elifaz temanita, y dijo:

Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:

2 ¿Por ventura el sabio responderá sabiduría ventosa, y llenará su vientre de viento solano?

Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?

3 ¿Disputará con palabras inútiles, y con razones sin provecho?

Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.

4 Tú también disipas el temor, y menoscabas la oración delante de Dios.

Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!

5 Porque tu boca declaró tu iniquidad, pues has escogido el hablar de los astutos.

Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.

6 Tu misma boca te condenará, y no yo; y tus mismos labios testificarán contra ti.

A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.

7 ¿Naciste tú primero que Adán? ¿O fuiste formado antes que los collados?

Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?

8 ¿Oíste tú por ventura el secreto de Dios, que detienes en ti solo la sabiduría?

Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?

9 ¿Qué sabes tú que no sepamos? ¿Qué entiendes que no se halle en nosotros?

Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?

10 Entre nosotros también hay cano, también hay viejo, mayor en días que tu padre.

Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.

11 ¿En tan poco tienes las consolaciones de Dios? ¿Tienes acaso alguna cosa oculta cerca de ti?

Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?

12 ¿Por qué te enajena tu corazón, y por qué guiñan tus ojos,

Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?

13 que respondas a Dios con tu espíritu, y sacas tales palabras de tu boca?

Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?

14 ¿Qué cosa es el hombre para que sea limpio, y que se justifique el nacido de mujer?

Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?

15 He aquí que en sus santos no confía, y ni los cielos son limpios delante de sus ojos,

Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:

16 ¿cuánto menos el hombre abominable y vil, que bebe la iniquidad como agua?

Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!

17 Escúchame; yo te mostraré, y te contaré lo que he visto;

Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;

18 lo que los sabios nos contaron de sus padres, y no lo encubrieron;

A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;

19 a los cuales fue dada la tierra a ellos sólos, y no pasó extraño por medio de ellos.

A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.

20 Todos los días del impío, él es atormentado de dolor, y el número de años es escondido al violento.

Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.

21 Estruendos espantosos hay en sus oídos; en la paz le vendrá quién lo asuele.

A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!

22 El no creerá que ha de volver de las tinieblas, y siempre está mirando al cuchillo.

Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.

23 Desasosegado viene a comer siempre, porque sabe que le está aparejado día de tinieblas.

Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.

24 Tribulación y angustia le asombrarán, y se esforzarán contra él como un rey apercibido para la batalla.

Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.

25 Por cuanto él extendió su mano contra Dios, y se esforzó contra el Todopoderoso,

Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;

26 él le acometerá en la cerviz, en lo grueso de las hombreras de sus escudos;

Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.

27 porque cubrió su rostro con su gordura, e hizo pliegues sobre los ijares;

Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;

28 y habitó las ciudades asoladas, las casas inhabitadas, que estaban puestas en montones.

És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:

29 No enriquecerá, ni será firme su potencia, ni extenderá por la tierra su hermosura.

Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.

30 No se escapará de las tinieblas; la llama secará sus ramas, y con el aliento de su boca perecerá.

Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.

31 No será afirmado; en vanidad yerra; por lo cual en vanidad será trocado.

Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.

32 El será cortado antes de su tiempo, y sus renuevos no reverdecerán.

Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.

33 El perderá su agraz como la vid, y derramará su flor como la oliva.

Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.

34 Porque la congregación de los hipócritas será asolada, y fuego consumirá las tiendas de soborno.

Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.

35 Concibieron dolor, y dieron a luz iniquidad; y las entrañas de ellos meditan engaño.

Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.