< Job 12 >
1 Y respondió Job, y dijo:
Felélt Jób és mondta:
2 Ciertamente que vosotros sois el pueblo; y con vosotros morirá la sabiduría.
Valóban, ti vagytok ám a nép, s veletek kihal a bölcsesség!
3 También tengo yo seso como vosotros; no soy yo menos que vosotros; ¿y quién habrá que no pueda decir otro tanto?
Nekem is van szívem mint nektek, nem esem messze tőletek, hisz kinél nem volnának effélék?
4 El que invoca a Dios, y él le responde, es burlado de su amigo; y el justo y perfecto es escarnecido.
Nevetségéül vagyok barátnak, ki Istent szólította s ő meghallgatta; nevetségül az igaz, a gáncstalan!
5 La antorcha es tenida en poco en el pensamiento del próspero; la cual se aparejó contra las caídas de los pies.
A balvégzetnek megvetés, a gondtalannak vélekedése szerint, készen áll, a tántorgó lábúaknak.
6 Las tiendas de los ladrones están en paz; y los que provocan a Dios, y los que traen dioses en sus manos viven seguros.
Boldogságban vannak a rablók sátrai és biztosság azoké, kik Istent haragítják, azé, ki istenét kezében hordja.
7 Y en efecto, pregunta ahora a las bestias, que ellas te enseñarán; y a las aves de los cielos, que ellas te lo mostrarán;
Azonban kérdezd csak meg a barmot, majd tanít téged, s az ég madarát, majd megjelenti neked;
8 o habla a la tierra, que ella te enseñará; los peces del mar te lo declararán también.
vagy szólj a földnek, majd tanít téged, és elbeszélik neked a tenger halai.
9 ¿Qué cosa de todas éstas no entiende que la mano del SEÑOR la hizo?
Ki ne tudná mindezekből, hogy az Örökkévaló keze cselekedte ezt;
10 En su mano está el alma de todo viviente, y el espíritu de toda carne humana.
kinek kezében van minden élőnek a lelke, s minden ember testének a szelleme.
11 Ciertamente el oído prueba las palabras, y el paladar gusta las viandas.
Nemde a fül vizsgálja a szavakat s az íny az ételt ízleli meg?
12 En los viejos está la ciencia, y en la larga edad la inteligencia.
Aggastyánokban van bölcsesség, s hosszú élet: értelmesség.
13 Con Dios está la sabiduría y la fortaleza; suyo es el consejo y la inteligencia.
Ő nála van bölcsesség és erő, övé tanács és értelmesség!
14 He aquí, él derribará, y no será edificado; encerrará al hombre, y no habrá quien le abra.
Lám, lerombol s nem építtetik föl, rázár valakire s nem nyittatik ki neki.
15 He aquí, él detendrá las aguas, y se secarán; él las enviará, y destruirán la tierra.
Im elrekeszt vizeket s kiszáradnak – megereszti őket s feldúlják a földet.
16 Con él está la fortaleza y la existencia; suyo es el que yerra, y el que hace errar.
Ő nála van hatalom és üdvösség, övé a tévelygő és a megtévesztő.
17 El hace andar a los consejeros desnudos de consejo, y hace enloquecer a los jueces.
Járatja a tanácsosokat megfosztottan s a bírákat megtébolyítja;
18 El suelta la atadura de los tiranos, y les ata el cinto a sus lomos.
a királyok kötelékét föloldotta és reákötött övet az ő derekukra;
19 El lleva despojados a los príncipes, y trastorna a los valientes.
járatja a papokat megfosztottan s a szilárdakat elferdíti;
20 El impide el labio a los que dicen verdad, y quita a los ancianos el consejo.
megvonja a biztosszavúak beszédjét s a véneknek eszét elveszi;
21 El derrama menosprecio sobre los príncipes, y enflaquece la fuerza de los esforzados.
csúfot önt a nemesekre s a hatalmasoknak kötését meglazítja.
22 El descubre las profundidades de las tinieblas, y saca a luz la sombra de muerte.
Feltár mély dolgokat a sötétségből s kihozza világosságra a vakhomályt.
23 El multiplica los gentiles, y él las destruye; esparce los gentiles, y las torna a recoger.
Nagyra növeszti a nemzeteket s elveszíti, kiterjeszti a nemzeteket és elviszi.
24 El quita el seso de las cabezas del pueblo de la tierra, y les hace que se pierdan vagando sin camino;
Szívét veszi az ország népe fejeinek s eltévelyíti úttalan pusztaságban;
25 que palpen las tinieblas, y no la luz; y los hace errar como borrachos.
tapogatóznak sötétségben világosság nélkül, s eltévelyíti őket mint a részeget.