Ezequiel 6
1 Y vino a mí Palabra del SEÑOR, diciendo:
És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
2 Hijo de hombre, pon tu rostro hacia los montes de Israel, y profetiza contra ellos.
Ember fia, fordítsd arcodat Izrael hegyei felé és prófétálj róluk.
3 Y dirás: Montes de Israel, oíd palabra del Señor DIOS: Así dijo el Señor DIOS a los montes y a los collados, a los arroyos y a los valles: He aquí que yo, yo hago venir sobre vosotros cuchillo, y destruiré vuestros altos.
Szólj: Izrael hegyei, halljátok az Úrnak, az Örökkévalónak igéjét! Így szól az Úr, az Örökkévaló a hegyekhez és dombokhoz, a medrekhez és völgyekhez, íme én hozok rátok kardot és megsemmisítem magaslataitokat;
4 Y vuestros altares serán asolados, y vuestras imágenes del sol serán quebradas; y haré que caigan vuestros muertos delante de vuestros ídolos.
és elpusztulnak oltáraitok és eltöretnek naposzlopaitok, és undokságaitok elé vetem megöltjeiteket.
5 Y pondré los cuerpos muertos de los hijos de Israel delante de sus ídolos; y vuestros huesos esparciré en derredor de vuestros altares.
És Izrael fiainak hulláit undokságaik elé teszem, és elszórom csontjaitokat oltáraitok körül.
6 En todas vuestras provincias las ciudades serán desiertas, y los altos serán asolados, para que sean asolados y se hagan desiertos vuestros altares; y vuestros ídolos serán quebrados, y cesarán; y vuestras imágenes del sol serán destruidas, y serán desechas vuestras obras.
Mind a lakóhelyeiteken a városok romba dőlnek és a magaslatok elpusztulnak, azért hogy romba dőljenek és elpusztuljanak oltáraitok és eltörjenek és eltűnjenek undokságaitok és levágassanak naposzlopaitok és eltöröltessenek műveitek.
7 Y los muertos caerán en medio de vosotros; y sabréis que soy el SEÑOR.
És megöltek esnek el köztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
8 Mas dejaré que haya de vosotros quien escape del cuchillo entre los gentiles, cuando fuereis esparcidos por las tierras.
De hagyok maradékot, azzal, hogy lesznek közületek kardtól menekültek a nemzetek között, midőn elszóródtok az országokban.
9 Y los que de vosotros escaparen, se acordarán de mí entre los gentiles entre los cuales serán cautivos; porque yo me quebranté a causa de su corazón fornicario, que se apartó de mí, y a causa de sus ojos, que fornicaron tras sus ídolos; y serán confusos en su misma presencia, a causa de los males que hicieron en todas sus abominaciones.
Akkor majd megemlékeznek rólam menekültjeitek a nemzetek közt, ahova fogságba vitettek ők, kiknek megtörtem parázna szívüket, amely elpártolt tőlem és szemeiket, amelyek undokságaik után paráználkodtak; és megundorodnak önönmaguktól a gonoszságok miatt, melyeket elkövettek mind az ő utálatosságaik szerint.
10 Y sabrán que yo soy el SEÑOR, y que no en vano dije que les había de hacer este mal.
És megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló; nem hiába mondtam meg, hogy megcselekszem velük ezt a veszedelmet.
11 Así dijo el Señor DIOS: Hiere con tu mano, y patea con tu pie, y di: ¡Ay, por todas las abominaciones de los males de la Casa de Israel! Porque con cuchillo, y con hambre, y con pestilencia caerán.
Így szól az Úr, az Örökkévaló: Verj a kezedbe és toppants lábaddal és mondj jajt Izrael házának mind a gonosz utálatosságai fölött, mivel kard, éhség és dögvész által fognak elesni.
12 El que estuviere lejos, morirá de pestilencia; y el que estuviere cerca caerá a cuchillo; y el que quedare, y el cercado, morirá de hambre; así cumpliré en ellos mi enojo.
A távollevő dögvészben fog meghalni, a közellevő kard által fog elesni, a megmaradt és ostrom alatt levő éhségben fog meghalni; így végzem el haragomat rajtuk.
13 Y sabréis que yo soy el SEÑOR, cuando sus muertos estarán en medio de sus ídolos, en derredor de sus altares, en todo collado alto, y en todas las cumbres de los montes, y debajo de todo árbol sombrío, y debajo de toda encina espesa, lugares donde dieron olor suave a todos sus ídolos.
És megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, midőn ott lesznek megöltjeik undokságaik közepette oltáraik körül, minden magas dombon, mind a hegycsúcsokon és minden zöldellő fa alatt s minden sűrű lombú tölgy alatt, azon helyen, ahol kellemes illatot adtak mind az undokságaiknak.
14 Y extenderé mi mano sobre ellos, y tornaré la tierra asolada y espantosa, más que el desierto de Diblat, en todas sus habitaciones; y sabrán que yo soy el SEÑOR.
És kinyújtom rájuk kezemet és teszem az országot pusztulássá és pusztasággá a pusztától egészen Dibláig mind a lakóhelyeiken, hogy megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
