Salmos 35

1 Salmo de David. DISPUTA, oh Jehová, con los que contra mí contienden; pelea con los que me combaten.

Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.

2 Echa mano al escudo y al pavés, y levántate en mi ayuda.

Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.

3 Y saca la lanza, cierra contra mis perseguidores; di á mi alma: Yo soy tu salud.

Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.

4 Avergüéncense y confúndanse los que buscan mi alma: vuelvan atrás, y sean avergonzados los que mi mal intentan.

Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.

5 Sean como el tamo delante del viento; y el ángel de Jehová [los] acose.

Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.

6 Sea su camino oscuridad y resbaladeros; y el ángel de Jehová los persiga.

Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.

7 Porque sin causa escondieron para mí su red en un hoyo; sin causa hicieron [hoyo] para mi alma.

Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.

8 Véngale el quebrantamiento que no sepa, y su red que escondió lo prenda: con quebrantamiento en ella caiga.

Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.

9 Y gócese mi alma en Jehová; y alégrese en su salud.

Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.

10 Todos mis huesos dirán: Jehová, ¿quién como tú, que libras al afligido del más fuerte que él, y al pobre y menesteroso del que le despoja?

Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.

11 Levantáronse testigos falsos; demandáronme lo que no sabía;

Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.

12 Volviéronme mal por bien, para abatir á mi alma.

Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.

13 Mas yo, cuando ellos enfermaron, me vestí de saco; afligí con ayuno mi alma, y mi oración se revolvía en mi seno.

Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.

14 Como por mi compañero, como por mi hermano andaba; como el que trae luto por madre, enlutado me humillaba.

Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:

15 Pero ellos se alegraron en mi adversidad, y se juntaron; juntáronse contra mí gentes despreciables, y yo no lo entendía: despedazábanme, y no cesaban;

Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,

16 Con los lisonjeros escarnecedores truhanes, crujiendo sobre mí sus dientes.

Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.

17 Señor, ¿hasta cuándo verás [esto]? Recobra mi alma de sus quebrantamientos, mi única de los leones.

Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.

18 Te confesaré en grande congregación; te alabaré entre numeroso pueblo.

Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.

19 No se alegren de mí mis enemigos injustos: ni los que me aborrecen sin causa hagan del ojo.

Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.

20 Porque no hablan paz; y contra los mansos de la tierra piensan palabras engañosas.

Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.

21 Y ensancharon sobre mí su boca; dijeron: ¡Ea, ea, nuestros ojos [lo] han visto!

Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.

22 Tú lo has visto, oh Jehová; no calles: Señor, de mí no te alejes.

Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!

23 Muévete y despierta para mi juicio, para mi causa, Dios mío y Señor mío.

Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.

24 Júzgame conforme á tu justicia, Jehová Dios mío; y no se alegren de mí.

Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!

25 No digan en su corazón: ¡Ea, alma nuestra! No digan: ¡Hémoslo devorado!

Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!

26 Avergüéncense, y sean confundidos á una los que de mi mal se alegran: vístanse de vergüenza y de confusión los que se engrandecen contra mí.

Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.

27 Canten y alégrense los que están á favor de mi justa causa, y digan siempre: Sea ensalzado Jehová, que ama la paz de su siervo.

Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.

28 Y mi lengua hablará de tu justicia, y de tu loor todo el día.

Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.